Mostoha köztársaság: az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
2019. november 1. 10:54 Hatos Pál
„Most hadd legyen Tisza István a legnépszerűbb ember!” – jegyezte fel naplójába egy okos liberális asszony 1914 nyár végén, a világháború kitörését követő hetekben. Igaz, azt is hozzátette: „…mert ha megvernek bennünket, lefeküdhetünk a közös sírba mindnyájan, konzervatívok és liberálisok, burzsoák és proletárok, Tisza István és Károlyi Mihály.” 1914-ben a háború kitörése egy rövid időre elfedte az 1867 óta uralmon lévő szabadelvű politika legitimációs deficitjét. A győzelem elmaradásával gyorsan elpárolgott a lelkesedés, majd lassan darabjaira hullott az egység is, amelyet a külső veszély hozott létre.
Korábban
Nagy háború: nagy haszon, nagy veszteség
A négy esztendeig tartó világháború szinte minden részletében átszervezte, sőt deformálta a magyar gazdaságot, s a háború társadalmi-mentális következményei is messzehatóak voltak. Teleszky János pénzügyminiszter számításai szerint a háborús négy év harminc esztendő jövedelmét emésztette el. 1918-ban a kimerülés és nélkülözés egyre általánosabban járta át a társadalom széles rétegeit. Ami persze nem jelenti azt, hogy a véres harcnak ne lettek volna haszonélvezői.
A háború „aranyhegyein” elképesztően meggazdagodtak a hadiszállító nagyiparosok. A csepeli lőszergyáros, Weiss Manfréd a háborús évek alatt felhalmozott vagyonából például egész Horvátországot megvehette volna, végül csak bárói címet vásárolt. A kereskedők mellett jól jártak a nagybirtokosok is, új kastélyokat építettek, s a módosabb parasztság sem panaszkodott: majd minden kisgazda, akinek legalább 10 holdas birtoka volt, részesedett a hadi konjunktúrából. Nem volt ez jelentéktelen réteg, százhúszezer híján másfél millió családnak volt ennyi vagy több földje 1918-ban. Ugyanakkor 100, mezőgazdasággal foglalkozó magyarból 45-nek egyáltalán nem volt földje, márpedig a magyar lakosság 62,5 százaléka a mezőgazdaságból élt.
A két és fél milliós kisgazdanépességgel szemben ott volt több mint négymillió földnélküli mezőgazdasági munkás és gazdasági cseléd, illetve megközelítően még egyszer ennyi kis- és törpebirtokos a családjával. Őket bújtatták katonaruhába, és küldték az első vonalba, részükre készültek a papirosbakancsok. Nemcsak a 3,6 millió mozgósított, hanem a világháborúban elpusztult 661 ezer magyar állampolgár többsége is a szegény sorsú agrárnépességből került ki.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/dd4c71d7e065038ad3ed256b5c105d9a.jpg)
A háborús szenvedések, a fronton harcoló katonaság háború utáni sorsa élesen vetette fel a földreform kérdését, de a politikai elit ezzel nem törődött. A paraszti társadalomban felhalmozódott elkeseredés és frusztráció jele volt az elvallástalanodás. Több vidéken 1918-ban a férfiak legnagyobb része már egyáltalán nem járt templomba, de asszony is olyan kevés, hogy a templomok télen-nyáron kongtak az ürességtől. A falvakban egyedül maradó asszonyok és a csonka családok élete teljesen felfordult. Éhségtüntetések és asszonylázadások jelezték, hogy a társadalom a tűrőképesség határára érkezett. A XX. század első felében, 1918-ban született a legkevesebb gyermek, ám paradox módon a legtöbb törvénytelen gyerek is. 1918 őszén minden statisztikai adat a magyar társadalom és közte a legszélesebb réteg, a földműves-társadalom alélt bénultságáról és elfojtott haragjáról beszélt.
A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2019. őszi számában olvasható.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![Múlt-kor történelmi magazin](/ih0Ax/label/.cut-640x400/534.jpg)
Múlt-kor történelmi magazin
- Forró magyar őszök – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Holokauszt 1944-ben: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Páratlan párok: megjelent a Múlt-kor téli száma
- Horthy Miklós ingadozó trónkérdései
- Rákosi 1956 utáni ismeretlen levelei
- A Hunyadi-dinasztia tündöklése és bukása
- Kulisszatitkok az Egri csillagok forgatásáról
- „Azt a színházat, amelyik nem vállal kockázatot, megette a fene” – beszélgetés Meczner Jánossal 16:05
- Magyar nyelvű tárlatvezetéssel várja a látogatókat Mária Terézia kedvenc vidéki rezidenciája 15:30
- Sokkolta Kecskemét lakosságát az 1911-es földrengés 14:20
- André Kertész korábban nem látott fotóit is bemutatja a Magyar Nemzeti Múzeum 13:20
- Hatalmas összegért keltek el Napóleon pisztolyai 11:20
- Páváknak és hattyúknak is otthont adott a régi Városliget 10:40
- Szadizmusa miatt apja minden tisztségéből eltávolította Don Carlost 09:50
- Sokáig nem voltak egyértelműek a viharjelzések a Balaton környékén 08:20