Csaknem kétmilliárd forintot ért az árverésen az ellentmondásos Tutanhamon-szoborfej
2019. július 8. 12:54 MTI
Tutanhamon fáraó 3000 éves bronzportréja – amelyet az árverés ellen tiltakozó egyiptomi hatóság szerint elloptak és kicsempésztek az országból – 4,7 millió fontért (1,7 milliárd forint) kelt el egy londoni aukción csütörtökön.
Korábban
Az egyiptomi külügyminiszter korábban azt mondta, az ifjú uralkodót ábrázoló műkincset valószínűleg az 1970-es években lopták el az ország egyik műemlék templomából – írta a BBC hírportálja. A 28 centiméter magas műkincs magángyűjteményből származik, legutóbb 2016-ban adták el hárommillió fontért szintén a Christie’s árverésén.
Közleményében az aukciósház azt írta, hogy a műtárgy ügyében “nem folyik és nem is folyt nyomozás”. A Christie’s sose árverezne el olyan darabot, amelynek a tulajdonjogával kapcsolatban kétségek merülnek fel – áll a közleményben. A cég közzétette a szobor tulajdonosainak listáját az elmúlt 50 évből.
Az aukciósház adatai szerint a műkincset 1985-ben vásárolta meg Heinz Herzer müncheni műkereskedő, előtte az osztrák Joseph Messina tulajdonában volt, aki 1973-74 körül vette Wilhelm von Thurn und Taxis hercegtől.
Úgy tűnik, az 1960-as évek óta volt a család birtokában. Keveset tudni arról, hogyan került Európába. Arra is kitértek, hogy a bronz szoborfej létezéséről régóta lehet tudni, hosszú éveken át ki is volt állítva.
Zahi Havássz korábbi egyiptomi régészeti miniszter azt közölte az AFP francia hírügynökséggel, hogy a szobor szerintük az 1970-es években került ki az országból, “mivel akkoriban loptak el más műtárgyakat is a karnaki templomkomplexumból”.
Tutanhamon fáraó nagyjából 3000 évvel ezelőtt, 19 éves korában halt meg, maradványait 1922-ben találták meg. Az utóbbi években egyre hevesebbé vált a vita a műkincsek visszajuttatásáról azokba az országokba, ahonnan származnak. Athén például több évtizede kéri a British Museumtól a Parthenón frízeinek visszaadását.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap
- Golda Meir békében és háborúban tegnap
- Mit adtak nekünk a rómaiak? tegnap
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket tegnap
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett 2025.01.18.