Az alapanyagoktól függően különféleképpen készítettek alkoholt az ősi Kínában
2019. június 14. 11:48 MTI
Egy nemzetközi tanulmány szerint az ősi Kínában több ezer éve több módon is készítettek alkoholt. A kutatók neolitikumi agyagedények vizsgálatából jutottak erre a következtetésre.
Korábban
A tanulmány elkészítésében az amerikai Stanford Egyetem, a kínai Csengcsou Egyetem, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia és a Saanhszi Tartományi Régészeti Intézet kutatói vettek részt. A nemzetközi kutatócsoport megállapította, hogy az alapanyagoktól függően különböző módszerekkel állítottak elő alkoholos italokat a korai újkőkorban, mintegy 13 ezer évvel ezelőtt élő kínaiak.
A kutatók olyan 7-8 ezer éves agyagedényeket vizsgáltak meg, amelyek a mai Vej-folyó völgyében, Kína északnyugati részén kerültek elő ásatásokon. A leletek szerint a térségben élő egykori emberek rizst, kölest és egyéb alapanyagokat erjesztettek az alkoholkészítéshez. Ezek maradványait az agyagedényeken fedezték fel.
A tanulmány kifejti, hogy a korabeli emberek legalább két módját ismerték az alkoholkészítésnek. Az egyiknél a gabonaszemeket kicsíráztatták, ami cukrot szabadított fel a növényben. A másik módszerhez penészes gabonát vagy gyógynövényt használtak, ami egyszerre tette lehetővé a cukrosodást és az erjedést. A kutatók megállapították, hogy az agyagedények is különlegesek voltak, elősegítették az erjedési folyamatot.
Például néhány edénynek a szája apró volt, de az oldala széles és a nyaka vékony. Ez a forma lehetővé tette, hogy az edényt jól le lehessen zárni, ne kapjon levegőt a tartalma, így elősegítve az alacsony alkoholtartalmú italok készítését.
A tudósok szerint az alkoholos italok fogyasztása a társadalmi és vallási tevékenységekhez kapcsolódhatott. Bizonyos társadalmi státuszt jelenthetett egykor, ha valaki alkoholos itallal tudott megkínálni másokat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
klímakutatás
- Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
- Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
- Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
- Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
- Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
- Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
- A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
- Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
- Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt 19:05
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust 18:05
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához 16:05
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat 15:09
- Golda Meir békében és háborúban 10:35
- Mit adtak nekünk a rómaiak? 09:50
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 09:05
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap