Napjainkban is egyedülállónak számít a Császár-Komjádi uszoda szerkezete

Az 1976-ra elkészült új uszodát az Országos Testnevelési és Sporthivatal megbízásából az Alumíniumipari Tervező Vállalatnál (ALUTERV) Kelecsényi Zoltán tervezte, a kivitelezést a Budapesti Lakásépítő Vállalat végezte, az építkezéshez egy szomszédos, lebombázott ház telkét is igénybe vették.

A Komjádi legnagyobb újdonsága boltozatos tetejű, 40 méter fesztávolságú, szétnyitható, alumínium tetőszerkezete, amelyet Seregi György Széchenyi-díjas és Fernezelyi Sándor építészmérnök fejlesztett ki; a konstrukció ma is egyedülálló a maga nemében. Az 1800 fő befogadására alkalmas, háromszintes épület 11 456 négyzetméteren terül el, öt medencével rendelkezik, amelyek közül kettő tanmedence, kettő 50 méteres és egy 25 méteres. Az uszoda elsősorban a versenysport kiszolgálására épült, de a Török- és az Antal-forrásoknak köszönhetően gyógyvízmedencéket is kialakítottak.

A létesítmény az otthona a Vasas vízilabdacsapatának. Évente átlagosan 100 rendezvényt tartanak itt, rendszeresen ad otthont hazai és nemzetközi úszóversenyeknek, vízilabda-mérkőzéseknek, számos triatlonos és öttusázó is itt tartja edzéseit. Az uszoda szolgáltatásait a diák- és utánpótlás sportolók is rendszeresen igénybe veszik.

Az uszodát többször felújították. A 2009-ben kezdődött munkálatok során 500 négyzetméter végfalat újítottak fel, a külső homlokzat 420 négyzetméterén végeztek részleges cserét, továbbá 180 négyzetméter lelátóburkolatot is kicseréltek, 2011-ben a nagymedence vízforgató cseréje történt meg. 2015-ben energetikai felújítások során megvalósult a légtechnikai berendezések cseréje, a meglévő kazánblokkokat átalakították, kicserélték a lámpatesteket, a gépterekben, közlekedőkben új világítási hálózatot építettek ki.

A Komjádi uszoda szerves egységet alkot a Császár fürdővel. Az egykori római, majd török fürdő helyén Hild József tervei alapján a 18. század első felében építették ki Budapest egyik első gőzfürdőjét, s ennek bevételéből működtették az Irgalmas rendiek kórházát. 1860-ban a fürdőben adták át a főváros első fedett uszodáját, majd 1926-ban egy versenymedencével és az ezerszemélyes lelátóval gazdagodott, abban az évben az első úszó, műugró és vízilabda Európa-bajnokság helyszíne volt. A "Csaszi" 1965-től az Országos Reuma és Fürdőügyi Intézethez tartozott, 2000-ben visszakerült a Betegápoló Irgalmasrendhez. Fontos épületrésze, az Irgalmasrendi Kórházhoz tartozó Veli bej gyógyfürdő, valamint a klasszicista stílusú Frankel Leó úti épületszárny, amely hotelként működik.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése