Korántsem felhőtlen légkörben találkozott Machiavelli az őt megihlető, igazi „fejedelemmel”
2018. november 20. 17:44 Múlt-kor
Niccoló Machiavelli 1513-as műve, „A fejedelem” a politikai intrika és machináció egyfajta kézikönyveként szolgál immár több mint öt évszázada. Az írás azonban nem jöhetett volna létre egy sorsszerű találkozás nélkül, amely egy évtizeddel korábban a korabeli Itália egyik igazi fejedelmével hozta össze az írót.
Korábban
Politikai krízishelyzet
1502. június 24-én a híres firenzei diplomata és politikus, Niccoló Machiavelli szemtől szemben találta magát a korabeli Itália legrettegettebb hadvezérével, Cesare Borgiával. Borgia nevét ekkorra mindenki ismerte – briliáns hadvezéri tehetsége mellett köztudott volt az is, hogy VI. Sándor pápa fia volt, és évek óta terjengtek az egész félszigeten rémtetteiről szóló híresztelések (melyek többsége egyszerű rágalom volt).
1502-ben a Romagnában elért sikerek után Borgia seregei immár Firenzét fenyegették. Firenze vezetői kiszolgáltatott helyzetükben XII. Lajos francia királyhoz folyamodtak segítségért – Lajos ugyan korábban Borgia szövetségese volt, azonban éppen Firenze kérdésében kerültek szembe egymással, ami miatt Lajos megvonta támogatását, és 6000 katonáját felajánlotta Firenze megsegítésére.
Még mielőtt a francia csapatok megérkezhettek volna, Borgia egyik legmegbízhatóbb parancsnokát, Vitelozzo Vitellit küldte egy közeli városba, a fellázadt Arezzóba – érkezését a város népe jó kedvvel fogadta. Ezt követően Vitelli körbejárta a környező vidéket, és minden várost könnyedén az irányítása alá vont. Amikor az a hír érkezett Firenzébe, hogy a város korábban elűzött „gran maestrója”, II. (Szerencsétlen) Piero de' Medici is Arezzóban van, Firenze lakói tudták, hogy köztársaságuk léte veszélyben forog, Borgia jelenléte pedig csak növelte vesztének valószínűségét. Borgia hamarosan üzent is Firenzébe – fontos ügyeket kívánt megbeszélni egy hivatalos küldöttséggel.
A firenzei oldalon két emberre esett a választás, hogy a pápai seregek főparancsnokával találkozzon: Francesco Soderinire, Volterra püspökére, és a tehetséges politikai diplomataként már korábban bizonyított, fiatal Niccoló Machiavellire. A követek elindultak a Borgia által meghatározott helyre, azonban amikor elérték Pontasieve városát, a hadvezér emberei közölték velük, hogy Borgia az immár védtelen Urbino városát választotta találkozásuk helyéül – a város parancsnoka, Guidobaldo de Montefeltro ugyanis elmenekült, miután rájött, hogy Borgia csellel lefegyverezte őrségét. Urbinóból már hatékonyan támadhattak Firenzére a pápai csapatok.
Urbinóba érkezésük után azonnal a fejedelmi palotába vitték Soderinit és Machiavellit, ahol végül találkozhattak Cesare Borgiával. A követek célja kettős volt: meg kellett tudniuk, mik Borgia tervei Firenzét illetően – ostromra készült-e, vagy tárgyalásos megoldásra –, illetve időt kellett nyerniük addig, amíg XII. Lajos csapatai meg nem érkeznek, hogy Firenzének legyen védelme arra az esetre, ha Borgia megtámadná a várost.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Római Birodalom
- Mit adtak nekünk a rómaiak?
- A kétarcú Janus istent ünnepelték január elején a rómaiak
- Róma hanyatlásával Ostia jelentősége is csökkent
- Dánia egy ritkaságnak számító Septimius Severus szoborfejet adott vissza Törökországnak
- Rejtély, miért fordult vissza Hannibál Róma kapuja előtt
- Egész életében a Római Birodalom feltámasztásáért küzdött I. Justinianus
- Brutális leszámolással ért véget Róma és Karthágó konfliktusa
- Egyszerre látja bűnözőnek és önfeláldozó hősnek az utókor Spartacust
- Pompeji titkait a modern technológia fejtheti meg
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt 19:05
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust 18:05
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához 16:05
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat 15:09
- Golda Meir békében és háborúban 10:35
- Mit adtak nekünk a rómaiak? 09:50
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 09:05
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap