Túlélték a brazil múzeumtüzet Luzia 12 ezer éves maradványai
2018. október 24. 09:58 MTI
Megmenekült a szeptember elején tűz martalékává lett Rio de Janeiró-i brazil nemzeti múzeum egyik legjelentősebb lelete, egy nőnek az amerikai kontinensen talált egyik legrégebbi, 12 ezer éves maradványai.
Korábban
Az intézmény hét végi bejelentése szerint az emberelődök egyik leghíresebb képviselője, a 3,2 millió éve élt Lucy maradványai után Luziának nevezett nő koponyájának és combcsontjának darabjaira néhány nappal ezelőtt bukkantak rá a romok alatt. „A koponya csaknem egészét megtaláltuk, a töredékek 80 százalékát azonosítottuk, és ez az arány még növekedhet” - jelentette be Alexander Kellner, a múzeum igazgatója.
Luzia volt az egyik legnépszerűbb látványosság a szeptember 2-án porig égett múzeumban. A Brazíliában talált legrégebbi, új kőkorszakbeli emberi maradványokra 1970-ben bukkant egy francia-brazil expedíció Minas Gerais szövetségi állam területén. A felfedezés révén megváltozott a tudósok véleménye az amerikai kontinens benépesüléséről, a szénizotópos kormeghatározás ugyanis kimutatta, hogy az ember az addig véltnél sokkal korábban jelen volt már a kontinensen.
Brit szakértők, a Manchesteri Egyetem kutatói később elkészítették arcának digitális rekonstrukcióját és Luzia szobrát is. Utóbbi a Rio de Janeiró-i intézmény 20 millió darabos gyűjteményének nagy részével együtt megsemmisült. Az eredeti koponyát azonban fémtárolóban, egy szekrényben őrizték, ennek köszönhetően maradt fenn, és noha a koponyadarabok megsérültek, a szakemberek Claudia Rodrigues professzor szerint rendkívül bizakodók, a károk ugyanis kisebbek a vártnál.
Az 1818-ban alapított múzeum számított az egyik legnagyobb természettudományi és néprajzi múzeumnak Latin-Amerikában. Elsősorban 26 ezer darabos paleontológiai gyűjteményéről volt ismert. Luzia mellett egy dinoszaurusz-csontváz és a Brazíliában talált legnagyobb meteorit, az 5,3 tonnás Bendego volt az intézmény kollekciójának leghíresebb darabja.
A szeptemberi tűz oka még mindig ismeretlen. A dél-amerikai térségből származó darabokon kívül a múzeumban egyiptomi múmiákat, ógörög és római kori szobrokat és etruszk kincseket is őriztek. UNESCO-szakértők szerint hosszú évekbe telik majd a múzeum és gyűjteménye helyreállítása.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap
- Pazar ünnepségek színesítették I. Ezsébet hétköznapjait tegnap