DNS-vizsgálat igazolta az inkák eredetmítoszait
2018. május 29. 10:56 MTI
A hajdani inka uralkodók ma élő leszármazottainak genetikai vizsgálatával igazolták perui kutatók, hogy az amerikai kontinens legnagyobb prehispán civilizációjának eredetével kapcsolatos két legenda, amelyek közül az egyik a perui Puno megyében lévő Titicaca-tó környékét, a másik a perui Cuzcóban lévő Pacaritambo barlangot tartja az inkák származási helyének, igaz és kapcsolódik is egymáshoz.
Korábban
A limai Universidad de San Martín de Porres kutatói, Ricardo Fujita és Jose Sandoval az inka kultúrától megbabonázva döntöttek úgy, hogy utána járnak az ősi indián civilizáció eredetét övező történeteknek. A témáját tekintve egyedülállónak számító tanulmányuk célja annak kiderítése volt, hogy az inkák eredete egyetlen, vagy esetleg több patriarchára vezethető-e vissza - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
A vizsgált legendák egyike szerint az inkák egy szerelmes pártól származnak a Titicaca-tó környékéről, míg a másik történet szerint az első inkák az Ayar testvérek voltak, akik a Pacaritambo barlangból jöttek elő. A kutatók több mint háromezer perui, bolíviai és ecuadori őslakostól vett DNS-mintát vetettek össze az inkák azon leszármazottainak genetikai adataival, akik még ma is Cuzcóban, valamint a Titicaca-tó környéki településeken élnek.
A leszármazottak családfájának rekonstruálását követően a kutatók végül 200 olyan embert azonosítottak Cuzco déli részéről, valamint Bolívia északi területeiről, akik genetikai azonosságokat mutatnak a hajdani inka nemességgel.
„Három éven át vizsgáltuk a leszármazottak genetikai adatait, és most már megerősíthetjük, hogy az inka civilizáció eredetét övező két legenda összekapcsolódik egymással" - mondta Fujita. Hozzátette: "arra a következtetésre jutottunk, hogy az inka birodalom nemessége két ágról, a Titicaca-tó és a Cuzco környékéről származik”.
A kutatók munkájának azonban még koránt sincs vége, ugyanis még messzebbre vissza akarnak tekinteni a múltba, hogy „a lehető legpontosabb képet alkothassák meg a legjelentősebb prehispán civilizáció eredetéről”.
Ehhez viszont már ősi leletekből, például múmiákból vett DNS-mintákra lenne szükségük. Ez azonban meglehetősen nagy kihívást jelent, ugyanis az 1532-ben érkezett spanyol hódítók elpusztították az inka múmiákat, amikor kereszténységre akarták áttéríteni a helyieket. A kutatók ezért most olyan területek után kutatnak, ahol az inkák közvetlen leszármazottai nyugszanak. A mostani tanulmány előzetes eredményeit a Molecular Genetics and Genomics című folyóiratban közölték.
A mai Argentína nyugati felétől egészen Kolumbia déli részéig terjedő Inka Birodalom közigazgatási, politikai és katonai központja Cuzco volt. Az inkák több mint kétszáz évig uralkodtak a területen a spanyol hódítók 16. századi megérkezése előtt. A birodalomhoz tartozott a mai Peru területén található Machu Picchu romváros is, amely a világörökség része.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat 15:09
- Golda Meir békében és háborúban 10:35
- Mit adtak nekünk a rómaiak? 09:50
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 09:05
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap
- Megfigyelték és jelentettek róla, de visszatérhetett a színpadra a forradalmár tehetség, Sinkovits Imre tegnap
- Túlzsúfolt lakások, éhezés és vég nélküli razziák – a budapesti gettó borzalmai tegnap
- A jégvihar, ami megbénította az országot tegnap
