Az elfeledett szövetséges: Kína a 2. világháborúban
2018. május 9. 14:11
Talán meglepő kijelentés, de a második világháború valójában 1937. július 7-én kezdődött, amikor a japán császári hadsereg megtámadta Kínát. A brutális második japán-kínai háború 1937-től 1945-ig tartott, és 14 millió kínai életet követelte, de ez mára egészen feledésbe merült. Mire Németország 1939-ben lerohanta Lengyelországot, és ezzel elindította Európában a második világháborút, Kína már két éve harcolt a Japán Császársággal.
Korábban
Japán négy év alatt sem tudta meghódítani Kínát, ezért a Csendes-óceánra is kiterjesztette a háborút. 1941. december 7-e reggelén japán repülőgépek váratlan támadást intéztek a hawaii-i Pearl Harborban állomásozó amerikai flotta ellen. Ugyanekkor a japán légierő délkelet-ázsiai célpontokat is bombázni kezdett. Ezt a napot azóta a becstelenség napjakét tartják számon.
Az Egyesült Államok és a Brit Birodalom még ugyanezen a napon belépett a háborúba a csendes-óceáni hadszíntéren, így Kínának hosszú idő után végre nem egyedül kellett harcolnia. A második világháború ebben a térségben tartott a legtovább: a nyolc éven át zajló küzdelem több mint 14 millió áldozatot szedett.
De miért támadt egyáltalán Japán ilyen kegyetlenül Kínára?
Hitler és a nácik Európában akartak terjeszkedni a második világháború előtt, a japánok ugyanekkor Kína szárazföldi területein. Ők gazdaságuk fellendítése érdekében és népességük növekedése miatt kívántak új piacokat, új erőforrásokat szerezni. Japán ennek az új terjeszkedési tervnek a jegyében támadta meg 1931-ben Mandzsúriát – ez azonban nem volt elég. A fokozódó nagyhatalmi törekvések végül széles körű invázióhoz vezettek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/a01f91ced050cecd7355bc9df458a3a2.jpg)
Észak-Kína hat évig tartó japán megszállása idején gyakoriak voltak a csatározások. A feszültség végül egy pekingi incidensben csúcsosodott ki. Akkoriban a régi Wanping-erődnél álló, 1189-ben épült Marco Polo híd volt az egyetlen, Pekingbe vezető kapu. Már a nagy utazó, Marco Polo is remekműként méltatta a hidat. A kínaiaknak manapság valami egészen mást jelképez: a pusztítást. 1937. július 7-én ugyanis ezen a helyen tört ki a háború.
Az egykori történelmi nagyváros Nanking sem úszta meg a háborút, ide 1937. december 13-án törtek be a japánok. Nanking elfoglalását a japánok jelkép értékű győzelemnek tekintették a kínaiak felett. Néhány óra sem kellett, hogy megszállják a várost, és a következő hat hét során korábban szinte példátlan kegyetlenségeket követtek el. A történészek még vitatják a pontos számot, de mintegy 20-40 ezer nőt erőszakolhattak meg. Hivatalos kínai statisztikák szerint 300 ezer katona és civil halt meg. Egyesek viszont még ma is tagadják, hogy megtörtént ez a mészárlás. A túlélők tanúvallomásai fontos információkkal szolgálnak ennek a hat hétnek az eseményeiről.
A nankingi mészárlást egyedül a biztonsági zónába lehetett túlélni, ami nagyjából három Margitsziget méretű zónát jelentett több mint 20 menekülttáborral, melyekben egyenként öt-hatszáz ember élt szűkös körülmények között. A védőzónát egy nemzetközi bizottság létesítette Nanking központjában – a német üzletember John Rabe vezetésével –, hogy megóvja a kínaiakat a megszálló japán hadseregtől. Akinek szerencséje volt, az itt talált menedéket – vagy még időben elmenekült a városból.
Sok gaztettet követtek el Nankingban, és az erőszakos múlt máig is kísérti a város történetét. A 28 ezer négyzetméteres emlékcsarnokot 1985-ben 10 ezer halott tömegsírja fölé építették. A nankingi mészárlás, vagy ahogy másképp nevezik: „Nanking meggyalázása” azonban csak egyike volt a háború alatt elkövetett temérdek atrocitásnak.
Az elfeledett szövetséges: Kína a 2. világháborúban című Spektrumon futó dokumentumfilm tehát betekintést enged Kína és Japán véres harcaiba és annak hosszabb távú következményeibe. Mára kevés túlélője maradt a háborúnak, ám azok, akik még életben vannak, brutális harcokról, új szövetségekről számolnak be, és elmesélik, hogyan formálja Kínát máig ez a háború.
2018. május 13. 22:00 Spektrum - Az elfeledett szövetséges: Kína a 2. világháborúban
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/460e792abeb8e64d7cac3861fb344f11.jpg)
![II. Népesség, település, életmód / 6. A trianoni békediktátum és következményei](/ih0Ax/label/.cut-640x400/797.jpg)
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- A nyersanyaghiány is ösztönözte az első bikini megalkotását 20:20
- Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós 18:06
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában 17:20
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő 16:05
- Új fejezetet nyitott a tudomány történetében az első klónozott bárány születése 15:05
- Filmvászonra kerül Móricz Zsigmond Úri muri című regénye 14:20
- Legendás magyar versenylovasra emlékeztek a Fiumei úti Sírkertben 13:20
- Szász Endre és Kondor Béla alkotásaival emlékeznek a holokauszt áldozataira Szombathelyen 11:20