Miért olyan hosszúak az ókori Vénuszok második lábujjai?
2018. május 7. 18:33 Múlt-kor
Az 1820-ban megtalált Milói Vénuszról vagy a Medici-Vénusz néven elhíresült ókori női szoboralakról, de Boticelli Vénuszáról is számos dolgot megtudtunk az elmúlt évszázadok során. A reneszánsz művészetet is megihlető művek egyik fontos tulajdonságáról azonban kevés szó esik. Ez pedig a nagyujj melletti lábujj méretes volta.
Korábban
Bizonyára nevetséges témának tűnhet ókori szoboralakok és reneszánsz festményen szereplők lábujjhosszának méregetése, ám tény, hogy igen elterjedt „hóbort” volt a korabeli művészek között a nagyujjat méretben megelőző második lábujj megalkotása. A pihenő bokszoló bronz szobra, a Versailles-i Artemisz görög szoborról készült római márvány másolata vagy az Alvó szatír című 2200 éves, széttett lábakkal ábrázolt részeg férfija is hasonló adottságokkal bír. De a Laokón-csoport tagjai sem szégyenkezhetnek emiatt.
Az ókori egyiptomiak a lábujjakat még a hagyományos módszer szerint, a nagylábujjtól a kislábujj felé haladva egyre kisebb mérettel ábrázolták. Csakúgy mint a piramisok gúlái, ezek is harmonikusan és kiszámíthatóan voltak megalkotva.
A szokások azonban idővel változtak, és a görögök a klasszikus korban már közel sem olyan mértani pontossággal megkomponált lábujjakat faragtak szobraiknak. Mindez pedig az aranymetszés – többek között kagylók és levelek által inspirált – matematikai szabályának volt köszönhető. Az aranymetszés (vagy másképpen aranyarány) egyfajta természetes egyensúly a szimmetria és az aszimmetria között. Habár már az ókori Egyiptom mérnöki munkáinál is tetten érhető e szabály, első írásos említése a görög Eukleidész nevéhez köthető, ám az emberre is kivitelezhető „isteni” arányok leírása Marcus Vitruvius Pollio római mérnök tollából származik, a híres rajz pedig Leonardo da Vincitől.
Habár Vitruvius nem elmélkedett arról, hogy a tökéletes ember köré húzott kört és négyzetet a kéz és láb mely ujjai érintik, da Vinci 1500 évvel későbbi rajzán egyesek szerint már hosszabb volt a második lábujj. A 20. század elején egy amerikai ortopéd sebész, bizonyos Dudley Morton írta le a különös jelenséget, ami után róla nevezték el az egészet Morton-ujjnak. Morton úgy vélte, hogy az említett ujj – amelyet ő Metatarsus atavicusnak nevezett – hosszabb volta bizonyos tekintetben hasonló a színvaksághoz, az emberi farknyúlványhoz vagy például a kettőnél több mellbimbó jelenségéhez, amely „maradványokat” emberszabású őseinknek köszönhetnek egyes társaink.
A hosszabb ujj a fákon való lengést segíthette elő, ám olykor kellemetlen ortopédiai problémákat is okozhatott, mint például a csontkinövés vagy a kalapácsujj jelensége. John F. Kennedy személyes orvosa, Janet Travell azt állította, hogy a hosszabb ujj krónikus fájdalommal is járhat, mivel a test tömege ezáltal a lábfej felé tolódik, nem pedig az erősebb, masszívabb kialakítású nagylábujj felé.
Becslések szerint az emberek 15-20 százalékának van Morton-ujja. Habár a megnevezést az ujjak hosszára alkalmazzák, valójában annak köszönhető, hogy az első lábközépcsont rövidebb mint a szomszédja. Manapság az ujjat – valamint magát a lábat, amelyen a jelenség megfigyelhető – a művészettörténészek gyakran hívják „görög ujjnak” is.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/0677224c43895ae0020fa26b22f28f35.jpg)
![régészet](/ih0Ax/label/.cut-640x400/2.jpg)
régészet
- Folytatódnak a mohácsi csata helyszínének régészeti feltárásai
- A modern búvárkodás alapjait is lefektette Jacques-Yves Cousteau
- Földbe rejtett középkori kincs is előkerült a Tisza-tó mellett
- Már a középkori Angkor lakosai is tudhatták, hogy a Föld gömb alakú
- Ezeréves épület nyomaira bukkanhattak a régészek Veszprémben
- Kezdetben barbároknak tartották a buddhista tanok terjesztőit
- Az ókori Trója mellett Mükéné romjait is feltárta Heinrich Schliemann
- Különleges, reneszánsz stílusú szobortöredék került elő Visegrádon
- Rejtély, hogy kik lakták több évszázadon át Petra sziklába vájt városát
- Ötmillió dollárt költött fogadásokra a múlt század népszerű filmkomikusa, Walter Matthau tegnap
- Mágiát is tanulhattak a diákok a középkori egyetemeken tegnap
- Fenevadaknak titulálták az addig jámbornak vélt cápákat a jersey-i támadás után tegnap
- Szinte minden sportágból érkeztek a sikeres magyar katonaolimpikonok tegnap
- Gettysburgnél szertefoszlott Lee tábornok verhetetlenségének mítosza tegnap
- Szatmári néptánccal és népzenével készül a 18. PanyolaFeszt tegnap
- A Rubik-kocka lesz a fényfestő verseny témája a Zsolnay Fényfesztiválon tegnap
- Népszerűségének is köze volt Diana hercegné halálához tegnap