Százezer évvel korábban rajzott ki a homo sapiens Afrikából mint eddig gondoltuk
2018. január 29. 13:53 MTI
A modern ember csaknem százezer évvel korábban hagyhatta el az afrikai kontinenst, mint azt eddig hitték. Egy izraeli barlangban talált lelet az eddigi legrégebbi ismert Homo sapiens-maradvány Afrikán kívül.
Korábban
A kutatók egy ősi felső állkapocscsont és kőszerszámok alapján jutottak erre a következtetésre. A szakértők szerint a hét jó állapotú fogat is tartalmazó állkapocscsont 177-194 ezer éves lehet. A Science című tudományos lapban csütörtökön megjelent tanulmány szerint a modern ember 220 ezer éve hagyhatta el Afrikát, de a kutatás egyes szerzői szerint elképzelhető, hogy ennél is korábban.
Az állkapocscsontot 2002-ben a Kármel-hegy nyugati lankáján lévő, beomlott Miszlija-barlangban találták. A kutatók az elmúlt másfél évtizedet azzal töltötték, hogy további leleteket kerestek. Megállapításaik szerint a csontok egy ismeretlen nemű fiatal felnőtthöz tartoztak.
A korábban Afrikán kívül talált legrégebbi modern emberi fosszíliák ehhez képest fiatalabbak, 90-120 ezer évesek. Ezekre is izraeli barlangokban bukkantak, amelyek közül az egyik szintén a Kármel-hegy egyik ürege. A barlangban mintegy 60 ezer kovakőeszköz-töredéket találtak, többnyire pengéket és éles darabokat, néhányuk 250 ezer éves lehet - mondta Mina Vejnstejn-Evron kutató.
Iszrael Herskovic, a Tel-avivi Egyetem antropológusa szerint az állkapocs és az eszközök alapján az emberi faj 200 ezer éve, vagy még korábban hagyhatta el Afrikát. Ez azt sugallhatja, hogy már akár 500 ezer éve megjelenhetett az ember Afrikában - tette hozzá. Az emberi fajhoz köthető legrégebbi eddig ismert leletek mintegy 300 ezer évesek. Vejnstejn-Evron és Herskovic meggyőződése szerint a kőeszközöket csakis Homo sapiens készíthette.
Más, a kutatásban részt nem vevő szakértők szerint ellenben elképzelhető, hogy a szerszámokat neandervölgyi ember készítette. Herskovic szerint az új felfedezés alátámasztja azt az elméletet is, hogy az ember Afrikából egy északi útvonalon, a Nílus völgyén és a Földközi-tenger keleti partvidékén át vándorolt ki, nem pedig a déli útvonalon, a Báb el-Mandeb-szoroson, Szaúd-Arábia keleti partján, az indiai szubkontinensen és Kelet-Ázsián keresztül.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Kétszer is megnyerte, de csak a második Oscar-díját vette át személyesen Sophia Loren 11:20
- Csupán adócsalásért tudták elítélni a szeszcsempészetből meggazdagodó Al Caponét 09:05
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát tegnap
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét tegnap
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon tegnap
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell tegnap
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét tegnap
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön 2024.09.18.