Élve is temettek el embereket a nankingi mészárlás során
2017. december 13. 08:59
„Mindenféle borzalmas jelenetnek voltam szemtanúja. Fej nélküli gyerekhullák feküdtek a földön (…) Néhány 'ügyes' katonának sikerült elérni, hogy a lefejezett áldozat fejét egy vékony bőrréteg a mellkasán tartsa, és ennek súlya húzza le a testet a gödörbe” – emlékezett vissza Kawano Hiroki japán háborús fotós a nankingi mészárlás szörnyűségeire.
Korábban
A birodalmi ambíciókat dédelgető Japán 1931-ben megszállta Mandzsúriát, majd több kisebb incidens után, 1937. július 7-én háborút indított Kína ellen. A katonák már útban Nanking, az akkori kínai főváros felé is követtek el kegyetlenkedéseket, a japán erők élére kinevezett Aszaka herceg pedig olyan parancsot adott ki, amely gyakorlatilag a szabad gyilkolásra buzdított. A császári csapatok végül 1937. december 13-án foglalták el a várost. Kegyetlen öldöklés vette kezdetét.
A Jangcén menekülni próbáló kínaiakat egyszerűen legéppuskázták. Sokakat élve eltemettek, vízbe fojtottak, kibeleztek vagy felgyújtottak. A japán csapatok a történelem egyik legbrutálisabb vérengzése során legalább 250-300 ezer katonát és civilt végeztek ki. Mintegy 20 ezer nőt erőszakoltak meg, legtöbbjüket családjuk szeme láttára. A meggyalázottakat kivégzésük előtt megcsonkították. Előfordult, hogy a foglyokat sorokba rendezték, majd az első sorban álló kivégzettek fejét a mögöttük lévőkkel dobatták a folyóba. A halottakat nem földelték el. Egyes tisztek gyilkolási versenybe kezdtek, és az egyik legsikeresebb páros eredményeiről cikk is készült.
A helyiek a Siemens-üzem vezetőjének, John Rabénak köszönhették, hogy nem irtották ki Nanking teljes lakosságát. A náci párttag üzletember vezetésével ugyanis biztonsági övezetet alakítottak ki a városban, ahol mintegy 200 ezren élték túl a mészárlást.
Kínai hivatalos adatok szerint az 1213 túlélőből néhány évvel ezelőtt 200-an még éltek. Az eseményekkel kapcsolatos vita még manapság is tart. A kínaiak számára több évtized után is a vérengzés határozza meg a japánokról alkotott képet, a szigetországban pedig sokan túlzónak tartják a „nankingi incidenssel” kapcsolatos kínai vádakat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
29. A kétpólusú világrend
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Alig egy évtizeddel élte túl a jugoszláv állam Josip Broz Titót
- Mind az Anschlussról, mind a Habsburgokról lemondott Ausztria az önállóságért
- Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
- 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
- Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
- Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
- Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
- Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
- A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt 19:05
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust 18:05
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához 16:05
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat 15:09
- Golda Meir békében és háborúban 10:35
- Mit adtak nekünk a rómaiak? 09:50
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 09:05
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap