A porosz tisztek először visszakoztak Dreyse hadviselést forradalmasító találmányától

1787. november 20-án született a türingiai Sömmerdában. Apjánál tanulta ki a lakatosmesterséget, majd miután Napóleon 1806-ban vereséget mért Poroszországra, Altenburgban és Drezdában kamatoztatta tudását. 1809-ben került Párizsba, ahol a híres fegyverkovács, Jean-Samuel Pauly műhelyében sajátította el a puskagyártás alapjait. Ekkoriban Napóleon parancsára Pauly a csappantyús gyújtáson, illetve a hátultöltős fegyverek fejlesztésén dolgozott, kevés sikerrel.

Dreyse 1814-ben visszatért Sömmerdába, átvette apja műhelyét, és kezdetben gőzgépeket, illetve a mindennapi életben szükséges fémeszközöket készített. 1817-ben Dreyse und Kronbiegel néven megalapította gyárát, amely szülővárosát elindította az iparosodás útján. A cég rövid időn belül sikeres lett, Dreyse ismét a fegyverfejlesztésre összpontosíthatta figyelmét. Kronbiegel halála után, az 1820-as évek közepétől a gyár Dreyse und Collenbusch néven működött.

Az 1820-as évek elején terjedtek el a kémiai gyújtású puskák, Dreyse elővette Pauly durranóporos receptjét, és szabadalmaztatta a vízhatlan, rézkupakos csappantyút, melynek gyártásába is belekezdett. Nem sokkal később a hátultöltős rendszerekkel kísérletezett, sikerült olyan megoldást találnia, amely lehetővé tette, hogy a lövedék, a lőpor és a gyújtóelegy egyetlen egységet alkosson, így kiküszöbölte, hogy külön kelljen felcsappantyúzni a fegyvert. A töltény hüvelye papírból készült, a gyúelegyet egy kis mélyedésben, a tömítő fojtás lőpor felé néző felületének közepén helyezte el. Elsütéskor a gyútű átszúrta a hüvely fenekét, és a lőporon áthatolva robbantotta a gyúelegyet.

Találmányával 1827-ben kereste meg a porosz hadvezetést, a főtisztek először visszakoztak a korszakalkotó újítástól, de 1830-ban újabb fegyvereket kértek a feltalálótól. Az első huzagolt csövű, ólomgolyós puska 1836-ra készült el, bemutatásakor percenkénti ötlövéses tűzgyorsaságot ért el, és minden lövés eltalálta a céltáblát. A hadügyminisztériumban hamar felismerték a Dreyse-puska forradalmi újdonságát, először 150 darabot rendeltek belőle kipróbálásra.

Miután 1840. június 7-én IV. Frigyes Vilmos trónra került, 60 ezer darab hátultöltős gyútűs puska és fegyverenként 500 puskagolyó megrendelését hagyta jóvá, Dreysének pedig 90 ezer tallér állami támogatást folyósított egy önálló fegyver- és lőszergyár létrehozására. A termelés 1841 második felében kezdődött meg a lehető legnagyobb titoktartás mellett, a fegyver hadrendi elnevezését megváltoztatva, hogy a puska hátultöltős jellegét ne fedjék fel. Így a hadsereg első hátultöltős puskája „leichtes Perkussionsgewehr”, azaz könnyű csappantyús puska néven állt szolgálatba.

A Dreyse-töltények éppúgy sérülékenyek voltak, mint az elöltöltő fegyverek papírtöltényei, és az is gondot okozott, hogy a hosszú gyútű előremozdulás közben sokszor átszúrta a teljes lőportöltetet, vagyis az égéstérben tartózkodott, amikor a lőportöltet begyulladt, a tű így gyakran eltört, a fegyver csütörtököt mondott. Az 1848-49-es szabadságharcban debütált puska tűzgyorsasága viszont komoly előnyt jelentett az ütközetekben. A sikeren felbuzdulva a porosz hadügyminisztérium további 60 ezer darab fegyvert rendelt, de a sömmerdai gyár ezt a mennyiséget képtelen volt előállítani, Dreyse végül beleegyezett, hogy más fegyvergyárak is beszálljanak a gyártásba.

Poroszország az 1866. évi porosz-osztrák háborúba 268 ezer hátultöltős gyútűs puskával felszerelt katonát küldhetett. A Dreyse-féle puska a hatvanas évek végén már nem tudta felvenni a versenyt francia riválisával, amely számos téren korszerűbb volt porosz elődjénél.

Dreyse munkásságát nagyra becsülték: 1846-ban bizottsági tanácsossá, 1854-ben titkos bizottsági tanácsossá nevezték ki, 1864-ben I. Vilmos porosz király nemesi rangra emelte. Fegyvergyára csaknem három évtizeden át látta el a porosz és egy tucat szövetséges német állam hadseregét puskával és lőszerrel. Halálakor gyára már majdnem 1400 embert foglalkoztatott. Emlékművét 1909. november 20-án avatták fel Sömmerda piacterén.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése