Tüzes pokol a Mississippin – miért nem emlékszik senki Amerika legnagyobb hajókatasztrófájára?
2017. október 2. 16:43
1865. április 24-én a Sultana nevű oldalkerekes gőzhajó észak felé indult több mint kétezer utassal a fedélzetén. A hajó hivatalosan csupán 376 utast szállíthatott volna. A kapzsiság és a honvágy különleges elegyének köszönhetően az Újvilág legnagyobb hajókatasztrófája következett be. A több mint ezer emberi életet követelő szerencsétlenséget szinte pillanatok alatt elfelejtették, és sokan még ma sem tudnak róla.
Korábban
Bár Lee tábornok április 9-én már letette a fegyvert, az Egyesült Államokban hivatalosan még nem ért véget a polgárháború. Április 14-én Lincoln elnököt meggyilkolták, 26-én lelőtték a merénylőt, John Wilkes Booth-t. Szintén e napon adta meg magát a legnagyobb déli kontingens, a Joseph E. Johnston vezette 90 ezer fős hadsereg. Mindemellett az ezt megelőző évek során 620 ezren hunytak el a csatatéren, és az éhínség, valamint a járványok áldozatai is hasonló nagyságrendűek lehettek. Egy hajókatasztrófa, bármily nagy veszteséggel is járt, már nem érte el a korabeli amerikaiak ingerküszöbét, ráadásul az újságok számára is volt egyéb „szenzáció”.
A polgárháború éveiben az 1863-ban épült Sultana gőzöst csapatszállítások során alkalmazták, unionista katonák ezreit vitte a Mississippin St. Louis-ból New Orleans-ba. A feladat 1865 áprilisában is hasonló volt, ám ekkor a déliek által elfogott északiakat kellett hazavinniük. A testvérháború során Észak és Dél közel 400 ezer foglyot ejtett, ami sokszor megoldhatatlan logisztikai és diplomáciai problémákat okozott. Ráadásul a fogolycsere csupán az első hónapokban működött olajozottan, utána gyakorlatilag leállt.
A háború végén a hadifoglyokat – a többi csapatszállítások nehézségei mellett – egyszerre kellett hazaszállítani. A délnyugat-georgai Andersonville-ben például 13 ezernél is több unionista katona várta a szabadulást. Ám az alabamai Cahabában sem volt jobb a helyzet. 1865. április 24-én e két hadifogolytáborból érkező északiak zsúfolódtak be a Sultana fedélzetére.
Az amerikai kormány a feszült helyzetben kénytelen volt magánszemélyek és -társaságokhoz fordulni. Minden hazaszállított közlegényért 5, a tisztekért pedig 10 dollárt fizetett. J. Cass Mason kapitány számára ez az ajánlat ellenállhatatlan volt. A háború idején Mason, az oldalkerekes gőzhajó kapitánya nem kis hírnevet szerzett magának úgynevezett „rivermanként”, aki még a legkiszámíthatatlanabb vizeken is félelmetes gyorsasággal manőverezte át a rábízott hajókat. Számos rekordot is felállított. A Sultana alapvetően jó állapotban volt 1865 tavaszán, ám egy kazánjavítás elengedhetetlenül szükséges volt ahhoz, hogy a biztonságos jelzőt is kiérdemelje.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/57caf2a3fe7581dfa7c42a7714b7d4d9.jpg)
Mason pénzszűkében volt, semmi esetre sem akart kimaradni a jó üzletből, így a 3-5 napos javítási munkálatokat megsürgetve egy nap alatt befoltozgatta a gyengélkedő kazánt. A foglyok a Mississippi állambeli Vicksburgnél szálltak hajóra és az illinoisi Cairo volt az úti cél. Hogy a szállítás ne legyen veszteséges, elegendő számú utast kellett szereznie. Reuben Hatch ezredes segítségével, aki a polgárháború során olykor vesztegetések, vagy éppen kormányzati készletek értékesítése során szerzett magának anyagi előnyt, sikerült megtölteni az 1719 tonna vízkiszorítású Sultanát. Nem is akárhogy: a 376 fős gőzös körülbelül 2300 emberrel (egyes források szerint 2155) a fedélzetén hagyta el a kikötőt. A terhelés több mint hatszoros volt.
Több tiszt és a hajó legénysége is komolyan aggódott az utazás miatt. Aggodalmuk három nap hajózás után bizonyosodott be: 1865. április 27-én, a Tennessee állambeli Memphis közelében a gőzös szivárgó kazánja felrobbant, a hajón nyomban hatalmas tűz ütött ki, miután még két másik kazánt is elértek a lángok. Sokan a vízbe ugrottak, hogy elkerüljék az égési sérüléseket, valamint az egymás halálra taposását, ám gyenge állapotuk miatt nem bírták a víz tetején tartani magukat, és sorra fulladtak meg. Az áldozatok létszámát sokáig 1800 fő fölé lőtték be, majd a szám lement 1500-ra, míg a mai modern becslések szerint 1192 ember lelhette halálát a tüzes pokolban.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/460e792abeb8e64d7cac3861fb344f11.jpg)
![Múlt-kor magazin 2017/tavasz](/ih0Ax/label/.cut-640x400/730.jpg)
tavasz
Múlt-kor magazin 2017
- Nők a fronton – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Hét híres ember, aki nyomtalanul eltűnt
- Szinyei Merse Pál: Majális
- Szacsal, Nopcsa-kastély
- Önkéntes munkaszolgálat Magyarországon 1935–1944
- A Közel-Kelet amazonjai
- Cornelia, a Gracchusok anyja
- Az első magyar értelmi fogyatékosokat nevelő intézet története
- Trujillo, a Dominikai Köztársaság diktátora
- A pestis miatt egész családját elvesztette a jóslatairól elhíresült Nostradamus tegnap
- Több száz éves tartósított cseresznyére bukkantak George Washington egykori birtokán tegnap
- Eleinte nem aratott sikert a kritikusok körében a megzenésített Himnusz tegnap
- A bizonyítékok ellenére ma is sokan megkérdőjelezik King tiszteletes gyilkosának bűnösségét tegnap
- Kései polaroidokkal zárul az André Kertész 130 kiállítás a Robert Capa Központban tegnap
- Második otthonának tekintette Afrikát Az öreg halász és a tenger írója, Ernest Hemingway tegnap
- Sokáig nem tulajdonítottak nagy jelentőséget a roswelli UFO-észlelésnek tegnap
- Ötmillió dollárt költött fogadásokra a múlt század népszerű filmkomikusa, Walter Matthau 2024.07.01.