A totalitárius diktatúrák áldozataira emlékeznek ma Budapesten
2017. augusztus 23. 10:44 MTI
Az 1939. évi Molotov-Ribbentrop-paktum aláírásának évfordulója alkalmából ma tartják a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapját. A fővárosban emlékmenetet rendeznek, amely a Kossuth tértől indul, első állomása a Cipők a Duna-parton emlékmű, majd a résztvevők a Terror Háza Múzeumhoz mennek.
Korábban
Az emléksétán részt vesz Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Rétvári Bence, a tárca parlamenti államtitkára is. A megemlékezés Kerényi Lajos piarista szerzetes beszédével kezdődik a Kossuth Lajos téren, a Terror Háza Múzeumnál beszédet mond Balog Zoltán és Hámori József akadémikus. A megemlékezés koszorúzással és mécsesgyújtással zárul.
A kormányzat tervei között szerepel, hogy központi emlékművet létesítsenek "a kommunizmus által meggyötört embereknek". A javaslatot a Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete tette, a jelenlegi elképzelések alapján az emlékművet Óbudán helyezik el - mondta el Rétvári Bence az M1 aktuális csatornán hétfőn.
A sztálini Szovjetunió és a náci Németország közvetlenül a második világháború kitörése előtt kötött az egész világot megdöbbentő megnemtámadási szerződést. A dokumentumot 1939. augusztus 23-án írta alá Moszkvában Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter. A szerződésnek titkos záradéka is volt, amely német és szovjet érdekszférákra osztotta fel Kelet-Európát. A paktum azonban csak elodázta a két diktátor összecsapását: Hitler, miután már nem fenyegette a kétfrontos harc veszélye, 1941. június 22-én elindította hadosztályait a Szovjetunió ellen.
A 2008 júniusában Prágában tartott Európa lelkiismerete és a kommunizmus című nemzetközi konferencián Václav Havel volt cseh államfő kijelentette: Európa rendkívüli felelősséget visel a nácizmusért és a kommunizmusért, azért a két totalitárius rendszerért, amely ezen a földrészen jött létre. A tanácskozás résztvevői, majd szeptemberben az Európai Parlament (EP) magyar, észt, brit, német és lett képviselői javasolták, hogy augusztus 23-át nyilvánítsák a totalitárius rendszerek áldozatainak emléknapjává.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
20. Az 1956-os forradalom Magyarországon
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A mesterek győzték le a tanítványokat a melbourne-i medencében 1956-ban
- Az elsöprő túlerővel szemben sem adták fel a harcot a magyar felkelők 1956-ban
- Kegyetlen megtorlás követte a reményekkel teli forradalmat
- Eredetileg orvosnak tanult Maléter Pál, az 1956-os forradalom honvédelmi minisztere
- A náci hadigépezet megtörése után az 56-os forradalom leverése is Zsukov marsallra várt
- Így működött a kádári megtorló gépezet
- 10 érdekesség a Vöröskeresztről 10:09
- Kortárs ékszerekkel bővült a tél legsikeresebb tárlata a Magyar Nemzeti Múzeumban 10:05
- Filmjeiben a visszafogott előkelőséget testesítette meg Audrey Hepburn 08:20
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap
- Golda Meir békében és háborúban tegnap