A neandervölgyiek már 130 ezer évvel ezelőtt is megpróbálkoztak a fogászattal

Az észak-horvátországi Krapina kisváros mellett a múlt század elején megtalált ősi fogazatot a szakértők most újból elővették a vitrinből, hogy megvizsgálják. Az analízis során egyértelműen megállapították, hogy a fogazaton számos, mesterségesen keletkezett karcolás, vájat, rovátka található, írta a The Independent.

Bár nem lehet kizárni, hogy más magyarázata van a jelenségnek, az amerikai és horvát kutatók szerint mindez bizonyítottan arra utal, hogy a neandervölgyiek egyfajta fogpiszkával igyekeztek eltávolítani a fogakból a sérült részeket, valamint arra törekedtek, hogy az esetlegesen fájdalmat okozó fogi illeszkedéseket valamiképpen eltüntessék. A szakértők szerint mindez újabb ékes bizonyítéka, hogy az „unokatestvér” nem egy lassú észjárású, primitív barlanglakó volt. A legújabb kutatások szerint egyébként a neandervölgyiek az aszpirin és a penicillin természetben megtalálható formáit gyógyszerként alkalmazták.

A krapinai lelőhelyen nyolc darab, közel 130 ezer éves saskaromból álló ékszert is feltártak már. A nem mindennapi nyakláncot a neandervölgyiek készíthették. A rétisasok megcsiszolt és felfűzött karmaiból álló darab a legrégebbi ékszer, amelyet valaha felfedeztek. A szimbolikus célra használt csecsebecse a modern ember Európába való érkezése előtt közel nyolcvanezer évvel készült.

David Frayer, a Kansasi Egyetem munkatársa szerint a fogakon látható jelek azt mutatják, hogy ha egy neandervölgyi egyénnek fájdalmai voltak, társai megpróbáltak a segítségére sietni. „Az ős felismerhette, hogy társának fogászati problémája van, és megpróbált segíteni neki, mégpedig úgy, hogy fogpiszkákkal tulajdonképpen kicsit lefaragott az előzápfogból” – magyarázta a kutató.

„Mindez a jelenségek érdekes láncolata, amelyet elsősorban a modern embertől várnánk. Bárkinek lehetnek fogfájdalmai, és a neandervölgyiek közül is sokan tudták, hogy milyen problémák lehetnek egy sérült foggal. A karcolások pedig arra utalnak, hogy betegünknek sikerült rávennie valakit, hogy segítsen rajta” – tette hozzá.

A kutatók úgy vélik a fogpiszka valamilyen csontból, esetleg egy merevebb, fás szárú növényből készülhetett. Természetesen azt még nem lehet tudni, hogy ez a szokás széles körben elterjedt lehetett-e a neandervölgyiek között, vagy csupán a 130 ezer évvel ezelőtt, a mai Horvátország területén élő egyedek voltak ilyen ötletesek. „Ám az tény, hogy a fogászat tudományának kezdetei jóval korábbra nyúlnak, mint azt eddig mertük volna gondolni” – magyarázta. Érdekesség, hogy a régészek szerint az egyik legelső fogpiszka a Homo habilis idejéből maradhatott ránk, mintegy 1,8 millió évvel ezelőttről.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2021

• A popzene és a politika az 1980-as és 1990-es években
• Holländer Margit lágerélményei
• Göring, az élvhajhász náci
• A középkori élet hét legkülönösebb veszélye
  
• A két Karátsonyi-kastély Beodrán
• A magyar könnyűzene az 1980-as években
• Az indián fogságnaplók üzenete
• Szendrey Júlia világai
• Vacsoraversenyek az 1930-as évek Budapestjén