Ha magas vagy, köszönd a neandervölgyinek

A neandervölgyi ember körülbelül 400 ezer évvel ezelőtt jelent meg Eurázsiában, ahová a modern ember mintegy 50 ezer éve érkezett Afrikából. Korábbi tanulmányok már kimutatták, hogy a mintegy 28 ezer éve kihalt neandervölgyi ember DNS-ének egyötöde fennmaradt a modern emberi genomban, mivel több tízezer évvel ezelőtt közös utódokat is nemzett a két emberfaj. Azt is megállapították, hogy a modern ember genomjának nagy területein egyáltalán nincs neandervölgyi DNS, más régiókban azonban sokkal több, mint korábban vélték.

Ezt megelőzően már számos vizsgálat elemezte génrendszerünk neandervölgyiektől származó részleteit, amely többek között hatással lehetett a hűvösebb klímákhoz való alkalmazkodási képességre, a köröm és haj egyéb jellegzetességeire, de a zsíranyagcserére is. Továbbá nekik „köszönhetünk” néhány genetikai eredetű betegséget, köztük a diabéteszt, a krónikus bélgyulladással járó Crohn-betegséget, sőt még a dohányzás magatartását, de állítólag a depresszióra való hajlamot is.

A mostani kutatás szerint a neandervölgyi génjei nagyban meghatározzák magasságunkat, sőt még a skizofréniára és a lupus nevű immunbetegségre való hajlamunkat is. (Ez utóbbi betegségre való hajlamot egyébként már korábban is összekötötték a hajdan élt ős génjeivel.) „Több tízezer évvel az utolsó Homo sapiens és neandervölgyi közti párzás után, még mindig kimutatható a génexpresszió” – magyarázta Joshua Akey, a Washingtoni Egyetem orvosi karának munkatársa.

Ám a „génkeveredés” mögötti mechanizmusok megértése igen nehéz feladat a kutatók számára. Míg a DNS-t ki lehet vonni a fosszíliákból, addig az RNS-t – ribonukleinsav, amely a DNS-ben kódolt öröklött tulajdonságok kifejeződésében játszik szerepet – sajnos nem tudjuk. Ezen információforrás nélkül, nem lehetünk biztosak abban, hogy a neandervölgyi gének nem funkcionáltak-e másképpen őseinkben.

A mostani tanulmányban olyan emberek génszerkezetét vizsgálták meg, akikben egy adott gén neandervölgyi és modern emberi változata is megtalálható volt. „Azon területeknél, amelyeket vizsgálat alá vontunk, 25 százalékban találtunk különbséget a modern emberi és a neandervölgyi allélek (génvariációk) között” – mondta Rajiv McCoy, a tanulmány egyik szerzője.

Az aggyal, a herékkel és az X kromoszómával összefüggő gének területén a kutatók nyomát sem találták a neandervölgyi DNS-nek. Az egyik példa szerint pedig az ADAMTSL3-nek nevezett gén neandervölgyi allélja csökkenti a skizofrénia kockázatát, és nagyban meghatározza az adott ember magasságát. A kutatók azonban hangsúlyozzák, hogy ezeknek az eredményeknek még további vizsgálatokra van szükségük, hogy egyszer biztos állításként mondhassuk ki őket. „A modern ember és a neandervölgyi közti hibridizáció nagyban megbonyolította a géntérképünk összetettségét. Ez pedig nem egy olyan dolog, ami 50 ezer évvel ezelőtt történt, és már rég nem kell aggódnunk miatta” – magyarázta a kutató.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Az ókori Athén
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Milyen lehetett evezni egy ókori görög hadihajón?
• A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
• A külóni vérbűnhöz is köze lehet az Athénban feltárt rejtélyes tömegsírnak
• Korsóban eltemetett gyermekek, hátrabilincselt kezű csontvázak – az ókori Athén titkai
• Erósz játszmái – házasélet és szexualitás az ókori Görögországban
• Több millió ezüstérmét tárolhattak a Parthenón tetőterében
• Az ebola már az ókori Athénban is felütötte a fejét?
• George Clooney felesége segíti Athént az Elgin-márványok ügyében
• A bódult Periklész ihatott az Athénban talált kupából