Egy szellemvárossá vált bányászkomplexum lett Alaszka egyik legvonzóbb látványossága
2017. július 3. 13:57
Az alaszkai Kennecottban valaha a világ egyik legjövedelmezőbb rézbányája működött. Az egykor virágzó komplexum 1938 után teljesen elnéptelenedett és mára valóságos szellemvárosként várja a látogatókat.
Korábban
A javarészt még ma is kietlen vadvidék uralta Alaszka egyik leghíresebb nevezetessége az egykori Kennecott rézbánya elhagyatottan álló, impozáns épületegyüttese. Az északi állam délkeleti részén fekvő vidéket a 20. század elején számos geológus vizsgálta értékes természeti kincsek után kutatva. Végül egy háromfős csoport, Clarence Warren, Jack Smith és Arthur Spencer „ütötte meg a főnyereményt”, amikor felfedezték a valaha talált leggazdagabb rézlelőhelyet.
Az itt fellelhető, közel 70%-os tisztaságú érc hamarosan éles politikai csatározások tárgyává lett. A helyzet végül 1915-re jutott nyugvópontra, amikor is az oroszoktól megvásárolt alaszkai területek teljes jogú tagállammá való szerveződését ellenző Alaszka Szindikátus elcserélte az ugyancsak alaszkai Wrangell-hegységben birtokolt bányáit, az újonnan létrehozott Kennecott Réz Társaságban szerzett részesedésért cserébe.
A gazdag lelőhely kiaknázására létesített részvénytársaság rövidesen már öt bányát is üzemeltetett a térségben, amelyekhez egy bányásztelep is csatlakozott, otthont biztosítva a munkások és családjaik számára. A telep épületeinek többségét, beleértve a bányászok barakkjait is, vörösre festették, egész egyszerűen amiatt, mert ehhez a színhez tudtak a legolcsóbban hozzájutni. Az egyetlen meszelt épület a kórház volt, amelyben egykor Alaszka legelső röntgengépe is helyet kapott.
A vállalkozás a várakozásoknak megfelelő sikert hozott. A bányák 1909 és 1938 között több mint 4,6 millió tonna ércet termeltek ki, összesen több mint nettó 100 millió dollár nyereséget hozva ezzel a részvényesek számára.
A bányakomplexum végül 1938-ban fejezte be működését. Bár előbb az alaszkai kormányzó, Ernest Henry Gruening, majd maga Franklin D. Roosevelt elnök is javasolta a terület nemzeti parkká szervezését, a terület fokozatosan elnéptelenedett és gazdátlanná vált. 1952-ig még néhány család élt az egykori bányásztelepen mint a komplexum őrei, de végül ők is távoztak. A későbbiekben már a biztonsági okokból előírt bontási munkálatokat sem végezték el, így az egykor virágzó bányászközpont teljesen kiürült.
Az elhagyatott bánya sorsa csak a 20. század végére oldódott meg, amikor is 1986-ban felvették az Egyesült Államok Nemzeti Történelmi Emlékhelyeinek listájára. A komplexum azóta rendkívül népszerű turista látványossággá vált, amelyet szervezett vezetések keretében látogathatnak a kalandvágyó érdeklődők.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust 18:05
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához 16:05
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat 15:09
- Golda Meir békében és háborúban 10:35
- Mit adtak nekünk a rómaiak? 09:50
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 09:05
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap
- Megfigyelték és jelentettek róla, de visszatérhetett a színpadra a forradalmár tehetség, Sinkovits Imre tegnap
