Íme a viktoriánus kor első brit tetoválóművészének remekei
2017. június 7. 15:51
A testfestés újabb kori divatja James Cook kapitány csendes-óceáni utazásai után, a 19. században élte első virágkorát. Az angol tetoválás szó a tahiti „megjelölni”, „ütni” (tatau) szóból eredeztethető, és Cook kapitány polinéziai utazásának köszönhetően terjedt el a köztudatban. A szigetország első professzionális tetoválóművésze, Sutherland Macdonald – aki elsőként nyitott, a nyilvánosság számára elérhető testfestő szalont – az 1880-as években, a brit hadsereg kötelékében kezdett el foglalkozni a különleges tevékenységgel. Munkáit ma is megirigyelhetné bármelyik tetováló mester.
Korábban
Az 1870-es években, az angol-zulu háborúban még telegráfot kezelőként szolgáló Sutherland Macdonald 1889-ben nyitotta meg tetováló helyiségét egy londoni török fürdő mellett. Abban az időben még hivatalosan nem létezett olyan mesterség, hogy tetoválóművész (angolul: tattooist), az új kategóriát a postahivatal kollégája alkotta meg, miután nemes egyszerűséggel összevonta a „tattoo” és az „artist” (művész) szavakat, és tattooist néven jegyezte be Macdonaldot, aki négy éven át egyedül birtokolhatta e megnevezést.
A mester eleinte kéziszerszámokkal dolgozott, ám 1894-től az általa szabadalmaztatott, elektromos készülékével festett. Klientúrája főként korabeli hírességekből és arisztokratákból állt. Egyes források szerint Viktória királynő több fiának is készített tetoválást, csak úgy, mint Norvégia és Dánia királyainak. Maga a testfestés már a 19. század első néhány évtizedében is egyre fokozódó népszerűségnek örvendett, ám az európai elit körében egyik legnagyobb szárnyalását akkor érte el, amikor kiderült, VII. Edvárd brit király (1901-1910) és fia Jeruzsálemben és Japánban tett útja során is egy-egy újabb ábrával gazdagodtak.
„Közel negyven éven át koronás fők és egyéb hírességek kapaszkodtak fel a Jermyn Street keskeny lépcsőházában, hogy meglátogathassák Macdonaldot, aki a valaha készített legszebb testábrákat hagyta bőrükön” – írta George Burchett 1953-as, Egy tetoválóművész emlékiratai (Memoirs of a Tattooist) című könyvében. „Az intelligens, szelíd Sutherland Macdonald barátaivá tette ügyfeleit, akik saját magukkal egyenlőnek tekintették őt.”
A kék és a zöld színű festék használatában úttörő szerepet játszó Macdonaldnak (1860-1942) nagyban köszönhető, hogy a tetoválóművészet kora elismert és megbecsült szakmává vált.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/8abd0409c8de421f9c319f368990ad03.jpg)
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/0677224c43895ae0020fa26b22f28f35.jpg)
![Múlt-kor történelmi magazin](/ih0Ax/label/.cut-640x400/534.jpg)
Múlt-kor történelmi magazin
- Forró magyar őszök – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Holokauszt 1944-ben: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Páratlan párok: megjelent a Múlt-kor téli száma
- Horthy Miklós ingadozó trónkérdései
- Rákosi 1956 utáni ismeretlen levelei
- A Hunyadi-dinasztia tündöklése és bukása
- Kulisszatitkok az Egri csillagok forgatásáról
- Olajbirodalma szétesése után vagyona nagy részét eladományozta John D. Rockefeller tegnap
- Csupán egy dolog miatt nem gúnyolták a kortársai által furcsának tartott Szókratészt tegnap
- „Azt a színházat, amelyik nem vállal kockázatot, megette a fene” – beszélgetés Meczner Jánossal tegnap
- Magyar nyelvű tárlatvezetéssel várja a látogatókat Mária Terézia kedvenc vidéki rezidenciája tegnap
- Sokkolta Kecskemét lakosságát az 1911-es földrengés tegnap
- André Kertész korábban nem látott fotóit is bemutatja a Magyar Nemzeti Múzeum tegnap
- Hatalmas összegért keltek el Napóleon pisztolyai tegnap
- Páváknak és hattyúknak is otthont adott a régi Városliget tegnap