Japán különleges népe, amelynek asszonyai bajuszt tetoválnak maguknak
2017. április 7. 13:56
Japán északi szigeteinek őslakói, az ainuk teljesen más kultúrát képviselnek, mint a japánok (ráadásul a kinézetük alapján is inkább egy polinézre gondolna az ember, mint egy japánra), ezért évszázadokon hátrányos megkülönböztetések érték őket. A ma közel 25-100 ezer fősre becsült nép (ma már többnyire asszimilálódott) tagjai alacsonyabbak a japánoknál, világosabb bőrük, robosztus testalkatuk és rövidebb végtagjaik vannak, mint délebbi „rokonaiknak”. Szemük nem mandulavágású, valamint a mongoloid arcberendezkedés sem jellemző rájuk, továbbá hullámos a hajuk, és dúsabb a testszőrzetük. Egy bizonyos kor után a férfiak nem borotválkoznak, és a hölgyekhez hasonlóan vállmagasságig hagyják megnőni a hajukat. A hagyománykövető ainui nőknek jellegzetes tetoválásuk van az ajkuk körül. A szájtetoválás készítése egykor gyermekkorban kezdődött, ekkor azonban még csupán egy kis folt készült el a felső ajkak felett, majd később egyre terebélyesebb lett a tetoválás, amely megnagyobbította és „mosolyra fakasztotta” az ajkakat, míg mások szerint egyfajta bajuszt imitáltak ezzel.
Korábban
A jellegzetes nádfedeles kunyhókban lakó ainuknál a halálbüntetés sohasem létezett, sőt börtönbüntetésre sem ítéltek senkit, ők a véresre verést tartották célravezetőnek. Gyilkosság esetén az orr vagy a fülek levágásával vettek elégtételt. A hagyományosan szellemlényekben hívő, a medvéket igen tisztelő ainuk az iomante (medveünnep) nevű vallási ünnepük során a közösség által felnevelt állatot, mint az istenség megtestesülését három napon át különféle hálaadó szertartásokkal illetik, mint prém- és húsforrást, majd rituálisan levágják, hogy eredeti istenalakjába visszatérhessen. Mára ez a rituálé csupán turistacsalogató látványossággá silányult.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Nem csak saját gyermekeiről gondoskodott példamutató módon Széchenyi István 09:50
- Példátlan módon állt bosszút a szabadságharcosokon Haynau, a bresciai hiéna 09:05
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen 2024.10.04.
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát 2024.10.04.