Japán különleges népe, amelynek asszonyai bajuszt tetoválnak maguknak
2017. április 7. 13:56
Japán északi szigeteinek őslakói, az ainuk teljesen más kultúrát képviselnek, mint a japánok (ráadásul a kinézetük alapján is inkább egy polinézre gondolna az ember, mint egy japánra), ezért évszázadokon hátrányos megkülönböztetések érték őket. A ma közel 25-100 ezer fősre becsült nép (ma már többnyire asszimilálódott) tagjai alacsonyabbak a japánoknál, világosabb bőrük, robosztus testalkatuk és rövidebb végtagjaik vannak, mint délebbi „rokonaiknak”. Szemük nem mandulavágású, valamint a mongoloid arcberendezkedés sem jellemző rájuk, továbbá hullámos a hajuk, és dúsabb a testszőrzetük. Egy bizonyos kor után a férfiak nem borotválkoznak, és a hölgyekhez hasonlóan vállmagasságig hagyják megnőni a hajukat. A hagyománykövető ainui nőknek jellegzetes tetoválásuk van az ajkuk körül. A szájtetoválás készítése egykor gyermekkorban kezdődött, ekkor azonban még csupán egy kis folt készült el a felső ajkak felett, majd később egyre terebélyesebb lett a tetoválás, amely megnagyobbította és „mosolyra fakasztotta” az ajkakat, míg mások szerint egyfajta bajuszt imitáltak ezzel.
Korábban
A jellegzetes nádfedeles kunyhókban lakó ainuknál a halálbüntetés sohasem létezett, sőt börtönbüntetésre sem ítéltek senkit, ők a véresre verést tartották célravezetőnek. Gyilkosság esetén az orr vagy a fülek levágásával vettek elégtételt. A hagyományosan szellemlényekben hívő, a medvéket igen tisztelő ainuk az iomante (medveünnep) nevű vallási ünnepük során a közösség által felnevelt állatot, mint az istenség megtestesülését három napon át különféle hálaadó szertartásokkal illetik, mint prém- és húsforrást, majd rituálisan levágják, hogy eredeti istenalakjába visszatérhessen. Mára ez a rituálé csupán turistacsalogató látványossággá silányult.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2017
- Nők a fronton – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Hét híres ember, aki nyomtalanul eltűnt
- Szinyei Merse Pál: Majális
- Szacsal, Nopcsa-kastély
- Önkéntes munkaszolgálat Magyarországon 1935–1944
- A Közel-Kelet amazonjai
- Cornelia, a Gracchusok anyja
- Az első magyar értelmi fogyatékosokat nevelő intézet története
- Trujillo, a Dominikai Köztársaság diktátora
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt 19:05
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust 18:05
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához 16:05
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat 15:09
- Golda Meir békében és háborúban 10:35
- Mit adtak nekünk a rómaiak? 09:50
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 09:05
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap