10 tény II. János Pál pápáról
2017. május 18. 12:30
Korábban
1. Kilencvenhét éve, 1920. május 18-án született Karol Wojtyla. A történelem első lengyel pápája, a 2014. április 27-én szentté avatott II. János Pál pápa Szent Péter utódai közül a harmadik leghosszabb ideig, 26 évig, 5 hónapig és 17 napig vezette a katolikus egyházat.
2. A Karol Wojtyla néven született II. János Pál szentté avatására kevesebb mint tíz évvel halála után került sor. Ennél gyorsabb csak Padovai Szent Antal kanonizációja volt a 13. században.
3. A holland VI. Adorján pápa 1522-23-as regnálása után 455 évvel, 1978-ban – II. János Pál megválasztásával – került ismét nem olasz pápa az egyházfői székbe.
4. A katolikus egyház két csodatételt köt II. János Pál nevéhez. A francia Marie Simon-Pierre, valamint a Costa Rica-i Floribeth Mora Diaz is a pápa halála után, az egykori egyházfőhöz imádkozva gyógyult fel betegségéből.
5. Fiatalkorában Karol Wojtyla hobbijai közé tartozott a futball és a síelés, de a színészkedés, valamint a vers- és drámaírás sem állt távol a későbbi egyházfőtől.
6. Karol Wojtyla az ellenzéki mozgalmak támogatójaként nagy szerepet vállalt a kelet-európai kommunista rezsimek megbuktatásában.
7. Bár a pontos számot illetően vannak eltérések, a források egyöntetűen arról számolnak be, hogy Karol Wojtyla legalább 10 nyelven beszélt. Munka előtt minden reggel öt nyelven olvasott újságokat.
8. Karol Wojtyla pápasága alatt a világ 129 országában járt. Utazásai során több mint egymillió kilométert tett meg, többet, mint bármelyik pápa a történelemben.
9. II. János Pál a vallásközi párbeszéd híveként többek között – a pápák közül elsőként – egy mecsetbe és egy zsinagógába is ellátogatott, a zsidóságot pedig nyilvánosan megkövette az antiszemitizmus bűneiért.
10. Bár II. János Pál súlyosan megsérült az ellene Mehmet Ali Agca török terrorista által 1981-ben elkövetett merényletkísérletben, az egyházfő megbocsátott az elkövetőnek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust 18:05
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához 16:05
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat 15:09
- Golda Meir békében és háborúban 10:35
- Mit adtak nekünk a rómaiak? 09:50
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 09:05
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap
- Megfigyelték és jelentettek róla, de visszatérhetett a színpadra a forradalmár tehetség, Sinkovits Imre tegnap