Zalai honvédek Kárpátalján a magyar-szlovák kis háború idején

A Zalai honvédek című könyv az első olyan önálló kiadvány, amely - a résztvevők személyes emlékei, levelei, visszaemlékezései, a Kárpátalján készült, korabeli fotóanyag alapján - kifejezetten az 1939 tavaszán történt eseményeket tárgyalja - mondta el Molnár András, a megyei levéltár igazgatója.

Hozzáfűzte: a könyv megjelenését sok éven át tartó gyűjtőmunka előzte meg. Szabó Péter hadtörténésszel 2011-óta gyűjtik és rendszerezik a zalai alakulatok történetét, 2. világháborús tevékenységét. A több mint százötven oldalas, képesalbumhoz hasonlító könyv szöveges részében vázolják szlovák-magyar fegyveres összetűzés politikai, katonai előzményeit. Korabeli források alapján dokumentálják a zalai hadosztály (önálló gyalogdandár) kárpátaljai harcait: a katonai dokumentumok, hadiokmányok, kitüntetési javaslatok mellett személyesebb hangú, családtagoknak írt levelezőlapok, visszaemlékezések, korabeli sajtótudósítások is olvashatók a kötetben. A gazdag fotóanyag nagy része amatőr felvétel, amelyet a katonák egymásról, az alakulataikról készítettek, de az emlékképek mellett számos riportszerű fotót is tartalmaz a könyv. A borítón látható képet a zalaegerszegi alakulat hadnagya, Péchy György készítette, "beszédes" felvételei közül nagyon sok megtalálható a kiadvány belső lapjain is - ismertette Molnár András.

Kitért arra is, hogy a fényképek döntő többsége a leszármazottak tulajdonában van, a dokumentumokat szerzőtársával, Szabó Péterrel kutatták fel. A fotókat az eltelt hetven év alaposan megviselte, a foltos, repedezett, szennyezett képeket Zóka Gyula zalaegerszegi fotográfus rekonstruálta és az ő munkája digitális képfeldolgozás is - jegyezte meg a levéltár igazgatója.

A kárpátaljai hadműveletekről elmondta: a magyar királyi honvédség csapatai 1939 tavaszán vették vissza a trianoni békeszerződés értelmében elcsatolt Kárpátalja jelentős részét. A Kárpát-csoport március 15. és 18. között elfoglalta a stratégiai fontosságú területeket, március 23. és április 7. között pedig az Ung folyó völgyében egy 60 kilométer hosszú, 20 kilométer széles területsáv elfoglalásával biztosította az Ungvártól az Uzsoki-hágóig futó vasútvonalat. A kárpátaljai hadműveletekben a Zala megyei székhelyű honvéd csapattestek is részt vettek: a Nagykanizsán és Zalaegerszegen állomásozó alakulatokat március 15-én mozgósították, a 9. könnyű tüzérezred - mintegy 10-12 ezer ember - március 18-tól vasúton érkezett Felső-Tiszavidékre, ahol csatlakoztak a Kárpát-csoporthoz.

A fegyveres konfliktusban részt vett a tüzérség, harcoltak gyalogsági fegyverekkel, szlovák páncélosok vettek részt az ütközetben, a könyv egyik fotóján pedig a lelőtt szlovák repülőgépek is láthatók. A korabeli felvételek azt is tanúsítják, hogy hóesésben indultak útnak, mostoha körülmények közt harcoltak. A katonák ideiglenes védelmi vonalakban, erdőkben, mezőkön felállított sátrakban, lövészárkokban éjszakáztak, bunkerekben húzták meg magukat - mutatott rá az igazgató.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése