Nyilvánosságra hozták az auschwitzi lágerőrök listáját
2017. január 31. 10:26 MTI
A lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) hétfőn interneten közzétette az egykori náci német auschwitzi haláltábor mintegy nyolc és fél ezer őrének szinte teljes listáját, amely az első ilyen adatbázis a világon. E névsorból kiindulva, más lágerek személyzetének listáit is nyilvánossá teszik.
Korábban
Az adatbázisban az egykori lágerőrök, SS-tagok személyes adatai, szolgálati azonosítói, egyes esetben fényképei szerepelnek. Azon személyek esetében, akik ellen a második világháború után per indult, az erre vonatkozó iratok másolatait is elérhetővé tették. A listán szereplők közül többtucatnyian élnek még. Az adatbázis az IPN krakkói részlegében 2011 óta folytatott kutatás eredménye. Alapjául a nyugat-lengyelországi Bydgoszcz székhelyű Nagy Kázmér Egyetem (Uniwersytet Kazimierza Wielkiego) történészprofesszora, Aleksander Lasik által összeállított lista szolgált, amelyen az 1939 és 1945 között a több náci német haláltáborban tevékeny, mintegy 25 ezer SS-tag szerepel.
Az IPN igazgatója, Jaroslaw Szarek, a hétfői krakkói sajtóértekezleten kilátásba helyezte: e névsorból kiindulva, más lágerek személyzetének listáit is nyilvánossá teszik. Szarek aláhúzta: a közzétett névsor tájékoztató jellegű. Adatai arról tanúskodnak, kit és milyen időszakban alkalmaztak az auschwitzi személyzet soraiban. A listán szereplők többsége a Harmadik Birodalom területéről kivezényelt németek, de más, a hitleri Németország által megszállt, illetve csatlós államokból származó, magukat német nemzetiségűeknek mondó személyek is találhatók.
Az auschwitzi koncentrációs tábort a náci Németország 1940-ben, eredetileg lengyel foglyok számára építtette Lengyelországnak a Harmadik Birodalomhoz csatolt részén. A szomszédos birkenaui láger két évvel később jött létre. A megszállt Lengyelország területén működtetett számos más tábor mellett ez lett a zsidók megsemmisítésének fő színhelye.
Az auschwitzi múzeum 1,3 millióra teszi a táborkomplexumba deportáltak számát, akik közül 1,1 millió volt zsidó, de sok volt a lengyel, a roma és a szovjet hadifogoly is. A Magyarországról odahurcolt zsidók száma meghaladta a 430 ezret. Az auschwitzi lágerkomplexumban a náci németek legkevesebb 1,1 millió embert, köztük mintegy egymillió zsidót gyilkoltak meg.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
kommunizmus
- Nem volt problémamentes a Dorogi hanglemezgyár működése
- Politikai kérdés is volt Budapest mielőbbi helyreállítása a forradalom után
- A dzsungel mélyére menekült Kambodzsa véreskezű diktátora
- Koncepciós per keretében, teljesen irreális vádak alapján ítélték el Mindszenty Józsefet
- Számos nehézséggel járt a mezőgazdaság szocialista átszervezése
- Lezárták az országot és a telefonvonalakat is elvágták a lengyel szükségállapot alatt
- Egymilliárd forintos beruházás következtében épült meg a Borsodi Vegyi Kombinát
- Mindegyik rokonát magas állami tisztségekbe helyezte „a Kárpátok géniusza”, Nicolae Ceaușescu
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap
- Golda Meir békében és háborúban tegnap
- Mit adtak nekünk a rómaiak? tegnap
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket tegnap
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett 2025.01.18.