Rejtélyes sziklarajzokra bukkantak egy karibi szigeten

Az 1000-1500 éves vésetek az első ősi sziklarajzok, amelyeket az Egyesült Királyság egyik tengerentúli területén találtak. A rajzokat – amelyek geometriai minták mellett beazonosíthatatlan lényeket ábrázolnak – a sziget egy északi, erdőkkel sűrűn borított, dombos területén található mohos sziklába vájták – számolt be róla a The Guardian honlapja.

Bár a régióban már számos, a bennszülött indián lakosság által hátrahagyott sziklarajzokat fedeztek fel a kutatók, Montserraton vagy a közeli Antiguán mindeddig egyet sem. A vésetekre helyiek találtak rá januárban, túrázás közben, ám a felfedezés nyilvánosságra hozatalával megvárták, míg a kutatók megerősítik a sziklarajzok hitelességét.  

„Vannak indiánokhoz köthető leleteink a szigeten, sziklarajzokat azonban eddig még nem láttunk” – mondta Sarita Francis, a kulturális örökségvédelemmel foglalkozó helyi hivatal, a Montserrat National Trust igazgatója. Mint Francis elmondta, a vizsgálatok alapján egyelőre úgy tűnik, a vésetek 1000-1500 évvel ezelőtt keletkeztek, a szénizotópos vizsgálatok azonban pontosabb képet fognak adni a rajzokról.

A közösségi oldalakon a montserratiak a közeli a St. Kitts és Nevisen talált rajzokhoz hasonlítják a véseteket.  George Mentore, a Virginiai Egyetem antropológusa kifejtette: az arawak indiánok sziklarajzaira és más, prekolumbián települések létezésére utaló bizonyítékokra már korábban is rábukkantak – legészakabbra Kuba, Puerto Rico és Hispaniola szigetén.

Francis reméli, a további vizsgálatok során feltárják majd a rajzok üzenetét, ha van ilyen egyáltalán. A régészeti leletek tanúsága szerint az Egyesült Királyság egyik tengerentúli területén, Montserraton 2500 és 4000 évvel ezelőtt jelentek meg az első emberek. A későbbiekben arawak nyelven beszélő indiánok népesítették be a szigetet, ám feltehetően a 15. század vége felé elhagyták azt, miután egy másik indián csoport, a karibok kezdték el fosztogatni Montserratot.

A mintegy 16 kilométer hosszú és 11 kilométer széles sziget 1632-ben került angol uralom alá. Manapság a gyarmati időszakban ide költöző ír telepesek, valamint egykori afrikai rabszolgák utódai lakják a területet. George Mentore szerint hasonló rajzokat Dél-Amerika folyóinak felső folyásvidékén is lehet találni, ahol arawak és karib nyelven beszélő csoportok élnek. „Ezek egyértelmű jelei az emberi jelenlétnek. Úgy vélem, elég nyilvánvaló, hogy – így vagy úgy – [a sziklarajzok] szentek” – mondta a kutató.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2021

• Ókori emberáldozatok 
• A magyar könnyűzene a hetvenes években
• Az MSZMP-tömegszervezetek mindennapjai
• Piranesi rézkarcbörtönei
• Itt a szép, itt a jó, itt a parázs gesztenye!
• A szepesgörgői Görgey–Csáky-kastély
• Magyar konyha a gulyás előtt
• A háztáji gazdálkodás kialakulása és szerepe
• Az Én évtizede a rockzenében