Életképtelen utódok születtek a neandervölgyi férfi és a modern emberhez tartozó nő frigyéből
2016. április 8. 12:27 MTI
Először elemezték részletesen egy neandervölgyi férfi Y-kromoszómáját tudósok, és megállapították, hogy a kromoszóma DNS-e egyáltalán nem mutatható ki a modern emberben. A Stanfordi Egyetem szakemberei egy több mint 49 ezer évvel ezelőtt a mai Spanyolország területén élt férfi Y- kromoszómáját vizsgálták.
Korábban
A neandervölgyi ember körülbelül 400 ezer évvel ezelőtt jelent meg Eurázsiában, ahová a modern ember mintegy 50 ezer éve érkezett Afrikából. Korábbi tanulmányok már kimutatták, hogy a mintegy 28 ezer éve kihalt neandervölgyi ember DNS-ének egyötöde fennmaradt a modern emberi genomban, mivel több tízezer évvel ezelőtt közös utódokat is nemzett a két emberfaj. Azt is megállapították, hogy a modern ember genomjának nagy területein egyáltalán nincs neandervölgyi DNS, más régiókban azonban sokkal több, mint korábban vélték. A korábbi tanulmányokban azonban neandervölgyi nő fosszíliáiból származó DNS-t elemeztek a szakemberek - közölte Fernando Mendez, az American Journal of Human Genetics című szaklapban megjelent tanulmány vezető szerzője.
Míg a nők örökítőanyagában két X-kromoszóma szerepel, a férfiakéban egy X- és egy Y-kromoszóma. Az Y-kromoszóma így kizárólag apáról fiúra öröklődik. A Stanfordi Egyetem szakemberei egy több mint 49 ezer évvel ezelőtt a mai Spanyolország területén élt férfi Y- kromoszómáját vizsgálták, és megállapították, hogy más génektől eltérően a neandervölgyi férfi Y kromoszómájának génjei nem öröklődtek a modern emberben.
A szakemberek szerint valószínűleg genetikai összeférhetetlenség az oka annak, hogy a neandervölgyi ember kromoszómájának DNS-ét nem lehet kimutatni a modern emberben. A genetikai összeférhetetlenség miatt a neandervölgyi és a korai ember közötti szaporodás kevésbé lehetett eredményes, mint a két csoporton belüli - mondta Sergi Castellano, a lipcsei Max Planck Intézet antropológusa, a tanulmány társszerzője.
A vizsgálatok szerint az Y-kromoszóma bizonyos örökítőanyagai akadályozták meg a sikeres szaporodást. A modern emberhez tartozó nők immunrendszere valószínűleg védekezett a neandervölgyi génekkel rendelkező hím magzatok ellen. A szakértő szerint vetéléseket, kevésbé életképes vagy kevésbé termékeny férfi utódokat eredményezhetett a neandervölgyiek és a Homo sapiensek násza. Castellano ugyanakkor kiemelte, hogy a területen további kiterjedt kutatásra van szükség.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
20. Ókori állam-berendezkedések
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Róma első császára ellen is háborúba ment az ókor egyik legharciasabb asszonya, Fulvia Antonia
- Mi volt Róma bukásának oka?
- Egyezményes súlyú fémdarabokat használtak pénzként a bronzkori Európában
- Jeruzsálemben került elő egy Aquincumban talált ókori bronzmécses párja
- Ki volt a történelem legrosszabb politikai tanácsadója?
- Mi okozta a Római Birodalom bukását?
- Hét meglepő tény a római nőkről
- Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
- Egész történelme során igen nagy volt Róma genetikai sokszínűsége
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap
- Pazar ünnepségek színesítették I. Ezsébet hétköznapjait tegnap