A „fekete Napóleon” vezette a történelem legsikeresebb rabszolgafelkelését
2016. január 1. 12:25
„Meg kell ölnünk a hegyekben élő négereket, férfiakat és nőket, csak a 12 év alatti gyerekeket hagyhatjuk életben. Síkvidéken a néger lakosság felét kell elpusztítanunk” – állt Charles Leclerc tábornok, a Napóleon által 1802-ben a túlzott önállóságra törekvő Saint-Domingue-iak megregulázásával megbízott expedíciós erők vezetőjének egyik jelentésében.
Korábban
A tábornok nem tudta teljesíteni tervét, mivel már 1803-ban elvitte a sárgaláz, a függetlenségükért harcoló, jórészt rabszolgákból álló Saint-Domingue-i sereg pedig új erőre kapott, és a korábbi francia gyarmat 1804. január 1-jén Haiti néven (Saint-Domingue régi indián elnevezése) kikiáltotta függetlenségét. Ez volt a legnagyobb rabszolgafelkelés Spartacus mozgalma óta, és egyben a történelem egyetlen olyan rabszolgafelkelése, amely egy új állam megalapításával végződött.
A francia forradalom jelszavait átvevő, szabadságot és egyenlőséget követelő fekete rabszolgák felkelése 1791 augusztusában a sziget északi részén található ültetvények lángba borításával kezdődött meg. A megmozdulás sikeres volt, ugyanis a gyarmaton 1793 augusztusában eltörölték a rabszolgaságot. A felkelés vezetője egy egykori fekete rabszolga, François-Dominique Toussaint Louverture, a „fekete Napóleon” volt, aki 1801-ben proklamálta Saint-Domingue saját alkotmányát.
Napóleon erre válaszul a szigetre küldött húszezer fős expedíciós serege kezdetben jelentős győzelmeket aratott. Toussaint Louverture-t Franciaországba deportálták, ahol még 1803-ban, fogságban halt meg. A sereget megtizedelő sárgaláz, valamint az ellátási zavarok azonban komoly gondot okoztak megszállóknak, a Leclerc tábornok helyett az expedíciós erők élére kinevezett Rochambeau vikomt kegyetlenkedései pedig soha nem látott mértékben egyesítette a – brutalitásban egyébként nem sokkal elmaradó – mulatt és fekete lakosságot. Mivel Napóleon figyelmét egyre inkább Európa kötötte le, végül lemondott Saint-Domingue-ról. Ezzel létrejött az amerikai kontinens második, Latin-Amerika (spanyol gyarmatosítás óta) első független állama.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap
- Golda Meir békében és háborúban tegnap
- Mit adtak nekünk a rómaiak? tegnap
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket tegnap
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett 2025.01.18.