Őskori elefántmészárszékre bukkantak Görögországban
2015. november 26. 12:25 MTI
Alsó paleolitkori elefántmészárszék nyomait fedezték fel régészek a görögországi Megalopoliszban. A Marathousa 1 nevű lelőhely egy külszíni fejtésű bányában található, melynek területe egykor egy sekély tó partjára esett. Terméskőtárgyak mellett egy szinte teljesen ép csontvázat is találtak, amely eurázsiai őselefánttól (Elephas antiquus) származik - írja a Science Daily.
Korábban
Jól megőrződött egyéb állati maradványokat - rágcsálóktól, madaraktól, kétéltűektől, hüllőktől, puhatestűektől és rovaroktól származó leleteket -, valamint növényeket - fát, magokat, gyümölcsöket - is találtak a kutatók. A feltárást a görög kulturális minisztérium és a Tübingeni Egyetem paleoantropológusai végezték. A kőeszközök és az elefántmaradványok együttes jelenléte, valamint az elefántcsontokon talált vágási nyomok arra utalnak, hogy a Marathousa 1 elefántmészárszék lehetett. Előzetes becslések szerint a leletegyüttes a korai paleolitból származik, tehát a 300-600 ezer évvel ezelőtti korszakból.
A kutatók csontszerszámokra is bukkantak, amelyeket a korai vadászok feltehetően arra használtak, hogy levágják a húst a csontokról. "Megalopolisz az egyetlen hely a Balkánon, ahol bizonyíték van arra, hogy elefántot vágtak le a korai paleolit korszakban" - mondta el Katerina Harvati, a Tübingeni Egyetem Senckenberg Központjának munkatársa. A Marathousa 1 Görögország egyik legrégebbi régészeti lelőhelye. A régió volt a népvándorlás egyik legfontosabb, Európába vezető útvonala, a jégkorszak idején pedig menedékhelyet jelentett az állat- és növényvilág, valamint az emberek számára. Jelenleg kevés információval rendelkezik a tudomány Görögország alsó-paleolitkori múltjáról. A Marathousa 1 döntő jelentőségű az emberiség európai letelepedésének feltérképezésében és a korai ember viselkedésének megismerésében - véli Harvati.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap
- Golda Meir békében és háborúban tegnap
- Mit adtak nekünk a rómaiak? tegnap
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket tegnap
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett 2025.01.18.