Vérrel etették isteneiket a maják

A maja hitvilág szerint minden embernek van egy bizonyos „életereje”, amely az érvágás során távozik a testből és táplálja az isteneket. „Általános konszenzusnak tekinthető a kutatók között, hogy a köpölyözés (más néven érvágás) az istenek etetése az emberi életenergiával” – magyarázta a Live Science-nek Prudence Rice, a Carbondale-i Dél-Illinoisi Egyetem munkatársa.

A maják általában akkor nyúltak az érvágás fájdalmas, sokáig orvosi módszerként is alkalmazott műveletéhez, amikor gyermekáldást vagy egy gyermek felnőtté válását ünnepelték. „Ez a gyakorlat arra szolgált, hogy lelket leheljen a jövő nemzedékébe, és összekösse az életerejüket korábban élt ősökkel” – tette hozzá Nathan Meissner illinoisi régész. A kutatók úgy vélik, ez a véradás önkéntes volt, és valószínűleg túlélte az adott személy az ünnepséget.

Az életerő ünnepélyre vonatkozó feltételezés csak egy volt azon felfedezések közül, amelyeket a Meissner-Rice páros a közelmúltban publikált a Journal of Archaeological Science-ben. A szakértők Guatemala Petén nevű megyéjében 108 darab, öt helyszínről származó nyílhegyet vettek elemzés alá. Mindegyik az elmúlt húsz évben került felszínre és i. sz. 1400 és 1700 között készültek.

Az ellenirányú immunelektroforézisnek nevezett technikával a kutatók képesek voltak 25 nyílhegy esetében a rajtuk lévő vér kimutatására, valamint további vizsgálatok segítségével azt is kiderítették, hogy mely fajokból származtak. Közülük csupán kettőn találtak emberi vért, míg a többin rágcsálók, nyulak, madarak, valamint nagymacskák (például jagauárok) vére volt.

Az eljárás viszonylag egyszerű alapokon nyugszik, ugyanis a nyílhegyekről eltávolított fehérjéket „ütköztették” különböző állatok véréből származó antitestekkel, és ha reagált a két oldal, megtalálták a megfelelő élőlényt. A költséges eljárás ellenére – mivel az ősi fehérjék nem mindig élik túl az idő múlását – ritkán vált lehetővé a tudósok számára, hogy pontosan azonosítsák a fajt.

Mint már említettük, csupán két nyílhegyen találtak emberi vért. Az egyikre a zacpeténi erődítmény fala melletti egyik épületben bukkantak rá. A rajta lévő sérülés alapján arra lehet következtetni, hogy nem csak az ünnepség során használhatták, hanem ki is lőhették egy emberre, akit minden bizonnyal eltalált. A kutatók szerint nem egyértelmű, hogy milyen történet húzódik meg a maja nyílhegy mögött, a kutatók szerint az bizonyos, hogy később az életerő ünnepély során is felhasználták a nyílhegyet vágóeszközként.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2020

• Öltözködés és szépségápolás a császárkori Rómában
• Hét halálos divattrend
• Galgamácsa királyi vadászkastélya
• Divat a második világháborútól a rendszerváltásig
• Aki elhozta Párizst Budapestre
• A Mona Lisa titokzatos elrablása 
• Titokzatos óriáshordók Pest-Budán
• A darázsderék tündöklése és bukása
• Rubens fejedelmi falvédői