„Drága apám, küldj pénzt” – diákok levelei a középkorból
2015. szeptember 7. 19:12
Egy friss közvélemény-kutatás kimutatta, hogy Kanada felsőoktatásban részt vevő hallgatóinak 51 százaléka kért pénzügyi támogatást a szüleitől az elmúlt egy évben, mivel kifogytak tartalékaikból. Mindez azonban egyáltalán nem új keletű jelenség, hiszen már az egyetemek alapításával egy időben megjelent a középkor századaiban. Egy itáliai apa egyszer például arra panaszkodott barátjának, hogy fia minden egyes levelében pénzt kér a tanulmányaihoz.
Korábban
Egy tipikus példa az 1220-as évekből:
„B-től tiszteletreméltó mesteremnek, A-nak. Örömmel tájékoztatlak, hogy tanulmányaimat Oxfordban folytatom a lehető legnagyobb szorgalommal. A pénz kérdésében azonban hadilábon állok, ugyanis két hónapja elköltöttem azt, amit utoljára kaptam tőled. A város igen drága és sok igényt támaszt. Szállást kell bérelnem, meg kell vásárolnom a szükséges javakat és még rengeteg dologra kell költenem, amit most nem részleteznék. Azért tisztelettel és Isten segedelmével kérlek téged, hogy segíts befejeznem azt, amit igen jól elkezdtem.
Néhány diák a kunyerálás előtt igyekezett megemlíteni, milyen jól megy neki az egyetem. Egy 12. századi levél Franciaországból:
„Nagyon kedves és tiszteletreméltó szüleimnek, M. Matre lovagnak és feleségének küldöm üzenetemet gyermeki bizalommal. Célom, hogy tájékoztassalak titeket arról, hogy az isteni kegyelem által jó egészségben élünk Orléans városában. Önmagunkat teljesen a tanulásnak szenteljük, Cato szavait szem előtt tartva: „a tudás dicséretre méltó”. Jó szállást találtunk, az iskola és a piac szomszédságában, tehát úgy tudunk eljutni az egyetemre, hogy be sem piszkoljuk talpunkat. A szálláson kitűnő társaságunk akadt, akivel jól lehet együtt tanulni, ami hatalmas előny, mint ahogy a zsoltáros mondja, „az igaz emberrel az egyenes úton haladsz”. A célból, hogy alkotásunk meg ne szakadjon a hiányzó javak miatt, esedezve kérünk téged, küldj némi pénzt, hogy vásárolni tudjunk pergament, tintát és egy íróasztalt, valamint a további szükséges dolgokat, hogy befejezhessünk tanulmányainkat és becsülettel térhessünk haza. A szolgával, kérlek, küldj lábbelit és harisnyát, valamint természetesen otthoni híreket is.”
Eustache Deschamps (1346-1406) francia író képzeletbeli levele szüleinek:
„Szeretett apám, egy pennym sincs, az egyetem oly kedves számomra, de nem tudok tanulni, hiszen beteg lettem. Továbbá tíz koronával tartozom egy porkolábnak, és nem találok senkit, aki hitelezne nekem. Ezért áldást és pénzt kérnék tőled. Egy diáknak itt sok mindenre van szüksége, könyvekre, ruhákra, szőrmékre, hogy ne nézzék egy átkozott koldusnak. A borok drágák, mint ahogy a szállás és az ételek is. Minden egyes utcában van egy adósságom, kérlek apám, segíts rajtam. Attól félek, hogy kiközösítenek. Az éléskamrám üres, ha nem találok pénzt húsvét ünnepe előtt, az arcom a templom ajtajával fog találkozni.”
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt 19:05
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust 18:05
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához 16:05
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat 15:09
- Golda Meir békében és háborúban 10:35
- Mit adtak nekünk a rómaiak? 09:50
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 09:05
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap