Közös emléknapja lehet a délszláv háború áldozatainak

A Vecernje Novosti értesülése szerint a szerb kormányfő az érintett országok és az Európai Unió vezetőinek egy öt pontból álló, a térségbeli megbékélést célzó dokumentumot is bemutat két hét múlva az osztrák fővárosban. A terv szerint a közös emléknapon nemzetiségtől függetlenül, minden áldozat emléke előtt fejet lehetne hajtani.

Aleksandar Vucic néhány napja vetette fel, hogy az 1991-1995-ös délszláv háború több mint százezer áldozata emlékére közös emléknapot kellene tartania az érintett országoknak. Zoran Milanovic horvát miniszterelnök, Hashim Thaci koszovói miniszterelnök-helyettes és Bakir Izetbegovic, a háromtagú boszniai államelnökség bosnyák tagja azonban azonnal elutasítóan reagált a kezdeményezésre, mert szerintük a kezdeményezés "elhamarkodott és kidolgozatlan".

Bakir Izetbegovic úgy fogalmazott: a szerb kormányfő terve csak akkor valósulhat meg, ha az egyben valódi szembenézést is jelent az összes bűntettel, valamint magában foglalja a nemzetközi bíróságok ítéleteinek és a történelmi tényeknek az elfogadását, illetve az új összeütközések irányába mutató tevékenységek egyértelmű elítélését. Zoran Milanovic horvát kormányfő élesebben reagált Vucic javaslatára, mint mondta: "mi sem szabjuk meg mások ünnepeit és gyásznapjait, és más sem fogja ezt nekünk megszabni".

A történelem relativizálásához és újraírásához vezetne egy ilyen emléknap - vélekedett a koszovói miniszterelnök-helyettes. Hashim Thaci szerint nem lehet egyenlővé tenni azokat, "akik támogatták, megszervezték és részt vettek a népirtásban azokkal, akik az otthonaikat védték". A bécsi Nyugat-Balkán-konferencián a térség megbékélési folyamatáról, illetve az utóbbi hónapok ezzel kapcsolatos eseményeiről - a srebrenicai mészárlás, valamint a Vihar hadművelet huszadik évfordulóján történtekről - is szó esik a regionális gazdasági témák mellett.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése