Megmentik a terezíni rabok falakba vésett üzeneteit
2015. július 30. 10:49 MTI
Szakértők leltárba vették mindazokat a szövegeket, amelyeket a második világháború során a munkatáborként működő terezíni erőd zsidó foglyai véstek a homokkőből készült egyik bejárati kapuba, valamint a város fennmaradt régi épületeinek falába - közölte Oliver Bradley, a holokauszt terezíni emlékeit feltáró nemzetközi projekt szóvivője.
Korábban
A Poterna III nevet viselő kapu oszlopain több négyzetméternyi felületen vannak különféle évszámok, nevek, szövegek és rajzok bevésve a homokkőbe. Hasonló módon falakba karcolt szövegek és rajzok találhatóak számos régi épületen is.
A 2. világháború idején keletkezett szövegek az időjárás hatása következtében egyre rosszabbul olvashatóak, ezért feltétlenül szükséges volt dokumentációt készíteni róluk. Ezt a feladatot a Terezín barátai és támogatói nevű német egyesület vállalta magára, amely immár három éve a terezíni gettó emlékeit kutatja a kisvárosban - mondta a szóvivő. Az egyesület kutatói tavaly például zsidó személyes tárgyakat találtak Terezínben. A rendkívül értékes pergamentekercsre, cipőkre, fényképekre, névjegykártyákra és néhány más tárgyra egy épület tetőszerkezetének javításakor találtak rá.
Levéltári dokumentumok szerint az épületben 1942 és 1945 között zsidó rabok voltak elszállásolva, s a tető alatt elrejtett tárgyak az ő tulajdonukat képezték. "A terezíni házak nagy valószínűséggel még számos értékes emléket rejtegetnek számunkra a világháború alatt ott működő zsidó gettó idejéből" - nyilatkozta újságíróknak Uta Fischer, a német egyesület tagja.
A szóvivő szerint a feliratok egy részét az Uta Fischer vezette szakértői csoportnak már sikerült megfejteni, s ezeket a www.ghettospuren.de honlapon hozzák fokozatosan nyilvánosságra. A megmentett emlékek között van például egy zsidó gyertyatartó és egy Dávid-csillag rajza, a gettó néhány őrének portréja és számos évszám, név.
A terezíni katonai erődöt 1780-ban II. József német-római császár és magyar király alapította, és a poroszok elleni védelemre szolgált. A II. világháború alatt a nácik koncentrációs tábornak használták. A hozzáférhető adatok szerint összesen mintegy 155 ezer zsidót tartottak ott fogva Európa számos országából, közülük 118 ezer az életét vesztette. Történelmi dokumentumok szerint a magyar foglyok száma Terezínben mintegy 1100-1200-ra tehető. Nagy többségük nem élte túl a világégést. A terezíni náci koncentrációs tábort a Vörös Hadsereg egységei szabadították fel 1945. május 9-én.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
rendszerváltás
- Lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke volt Antall József
- Tömeges határátlépéssel zárult az 1989-ben megrendezett páneurópai piknik
- A németek a mai napig hálásak Gorbacsovnak az újraegyesítésért
- Egy küzdelmes élet Magyarországért: 30 éve hunyt el Antall József
- Konfliktusok és érdekellentétek között vezette le a rendszerváltást Antall József
- Vértelen, „bársonyos” forradalommal bukott meg a kommunizmus Csehszlovákiában
- Visszavonulót fújt Antall József kormánya a taxisblokád nyomása alatt
- A szarajevói filmfesztivál fő versenyében indul a Libertate '89 – Nagyszeben című alkotás
- Történészként és politikusként is maradandót alkotott Szabad György
- 10 érdekesség a Vöröskeresztről 10:09
- Kortárs ékszerekkel bővült a tél legsikeresebb tárlata a Magyar Nemzeti Múzeumban 10:05
- Filmjeiben a visszafogott előkelőséget testesítette meg Audrey Hepburn 08:20
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap
- Golda Meir békében és háborúban tegnap