Új megvilágításba kerülhet a maja civilizáció hanyatlása
2015. július 20. 08:29
A maják az erdős környezet tudatos átalakítása révén még azután is hatalmas népességet voltak képesek ellátni, hogy civilizációjuk a 8-9. században hanyatlásnak indult – állítja Anabel Ford amerikai kutató. A szakértő már évek óta szembemegy a régészek többsége által hangoztatott elmélettel, miszerint a maja birodalom hanyatlása a túlnépesedés és a túlzott erdőirtás hatására, súlyos aszályok és egy jelentős klímaváltozás közepette következett be.
Korábban
A kutató szerint a maják valójában nem végeztek nagyszabású erdőirtásokat. Érvelését a maja mezőgazdasági kultúra egyik meghatározó eleme, az ún. milpa-ciklus több éves tanulmányozására alapozza. A milpa-ciklus (a szó nagyjából annyit tesz: „a földekre”) egy részletesen kidolgozott agrárerdészeti és mezőgazdasági módszertan segítségével fenntartható, a biodiverzivitást is szem előtt tartó, elsősorban a kistermelőkre támaszkodó, a helyi flóra és fauna által teremtett lehetőségeket maximálisan kihasználó gazdálkodást tett lehetővé.
A preklasszikus maja kor előtti időktől alkalmazott módszer segítségével a maják a zárt lombozatú erdőkből nyitott területeket, ún. erdőkerteket alakítottak ki. Az erdős részeket egynyári növények termesztésére alkalmas termőterületté, majd gyümölcsöskertté, végül pedig ismét zárt lombozatú erdős területté alakították át. „A hasonló időszakban Európában kialakuló mezőgazdasági rendszerrel ellentétben a területeket sohasem hagyták megműveletlenül, még akkor sem, ha éppen erdő borította őket” – mondta el Ford. A kutató állításait Guatemalában, Mexikóban, és Belize-ben – többek között a belize-i-guatemalai határon fekvő El Pilar maja városban – gyűjtött régészeti, paleokörnyezeti, mezőgazdasági, botanikai, ökológiai, néprajzi és történelmi adatokra alapozza.
A maják a milpa-ciklus segítségével az erdős környezetet az élelmiszerellátás, gyógyhatású és egyéb készítmények termelése szempontjából, valamint biztonsági megfontolások tekintetében hasznos, az egyre növekvő népesség fenntartására alkalmas területté alakították át. Bár a maja erdőkre a legtöbben mint vad, érintetlen dzsungelre gondolnak, valójában a maja emberek által megalkotott „emlékmű.” A maják tehát – nagyon is tudatosan – maguk hozták létre dzsungeleiket.
A kutató szerint (aki Roland Nigh-jal közösen könyvet is írt a témáról) a milpa-ciklusnak kulcsszerepe volt abban, hogy a maja civilizáció még a klasszikus korszak után is hosszú ideig fennmaradt. „Politikai krízisek idején a maja lakosság jelentős része – az elit központokat elhagyva – az erdőkertekbe vonult vissza” – vonták le munkájukban a végső következtetést a régészek.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
régészet
- Különleges kincseket hagytak az utókorra Európa bronzkori kereskedői
- Kereskedelmi utakon érkezett a buddhuizmus Kínába
- Két vallás találkozott Angkorvat templomában
- Már gyerekként kivételes nyelvtehetség volt a hieroglif írás megfejtője, Jean-François Champollion
- Már gyermekként lelkesedett Trójáért Heinrich Schliemann
- Máig nem tudni pontosan, kik voltak a rejtélyes ókori város, Petra építői
- Lumbini buddhista szobrai
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter
- Furcsa módon eltemetett „vámpírgyermek” sírjára bukkantak Visegrádon
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap
- Golda Meir békében és háborúban tegnap
- Mit adtak nekünk a rómaiak? tegnap
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket tegnap
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett 2025.01.18.
