Helyük van a japánok koreai munkatáborainak a világörökségi listán?
2015. május 8. 13:22 MTI
Japán több olyan szénbánya, hajógyár és más 19. századi ipartelep felvételét javasolta az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) világörökségi listájára, ahol a második világháború idején több ezer koreait kényszerítettek rabszolgamunkára. Szöul emiatt csütörtökön az UNESCO átpolitizálásával vádolta meg Tokiót.
Korábban
Japán 23 ipari terület felvételét kérte a világörökségi listára, köztük hét olyan helyszínét is, ahol a világháború idején közel 60 ezer koreai kényszermunkás dolgozott. 1910-1945 között a Koreai-félsziget Tokió ellenőrzése alá került, és ebben az időszakban számos koreait hurcoltak Japánba. Kína és Dél-Korea ellenkezését fejezte ki a japán javaslattal kapcsolatban. Szöul arra is felszólította Tokiót, hogy tárják a nyilvánosság elé a japán gyarmatosítás idején alkalmazott koreai kényszermunkásokról szóló dokumentumokat.
Hua Csun-jing, a kínai külügyminisztérium szóvivője úgy vélte, a világörökségi listára pályázóknak be kell tartaniuk az UNESCO elveit, és nem szabad a gyarmatosítás történelmét magasztalniuk. A távol-keleti szigetország háborús múltjához való ellentmondásos viszonyulása feszültséget gerjesztett Japán és szomszédjai között, beleértve Dél-Koreát és Kínát.
Néhány nappal korábban 187, nemzetközileg elismert történész arra szólította fel Tokiót, hogy kérjen hivatalosan bocsánatot a második világháború idején alkalmazott szexrabszolgák miatt. Hangsúlyozták, hogy a történtek "tagadása vagy elbagatellizálása" elfogadhatatlan.
Múlt héten Abe Sindzó japán kormányfő washingtoni látogatásán mély megbánásának adott hangot hazája második világháborús szerepe miatt és részvétét nyilvánította az amerikai katonák haláláért, azonban akkor sem követte meg azt a több tízezernyi koreai és kínai nőt, akit japán katonai bordélyokba kényszerítettek. Erről mindössze annyit mondott érintőlegesen, hogy a háborús konfliktusok leginkább a nőknek okoznak szenvedést.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap
- Pazar ünnepségek színesítették I. Ezsébet hétköznapjait tegnap