Bécs vagy Buda felé? - a dicsőséges tavaszi hadjárat dilemmája
2015. április 27. 18:34 Csernus Szilveszter
Hatvan-Tápióbicske-Isaszeg, illetve Nagysalló és Komárom neveinek hallatán a magyar hadtörténelem egyik, ha nem a legdicsőségesebb fejezete jut mindannyiunk eszébe. A történelemtanításban kiemelt helyet foglal el az 1849-es szabadságharc március végétől május 21-ig terjedő időszaka, nem véletlenül: az osztrák császári erők által 1848-1849 telére Kelet-Magyarországra szorított honvédsereg a Tisza-vonal mögül kitörve két olyan offenzívát vitt véghez, ami a magyar hadtörténet legfényesebb lapjaira kívánkozik. Bár az osztrák főerők megsemmisítése nem sikerült, a "dicsőséges tavaszi hadjárat" révén Buda és Pest mellett az ország 90%-a felszabadult, és visszakerült a magyar kormány kezére. Lássuk, hogyan sikerült a magyar seregnek a túlerő ellenében győzelemre vinni - ha csak ideiglenesen is - a szabadságharc ügyét.
Korábban
A kitörés előtt
1848-1849 telét átvészelve igencsak szorult helyzetben volt a forradalmi Magyarország. Mire kitavaszodott, a fegyveres harc a bécsi udvarral immár fél éve, a délvidéki polgárháborút is hozzászámítva több mint nyolc hónapja zajlott.
A császári erők magyarországi fővezére, Alfred zu Windisch-Graetz december-januári támadását és a magyar visszavonulást követően a Tiszántúlnak kellett a háború minden terhét viselnie. Ez, annak ellenére, hogy Bem József mindvégig zseniális taktikusként tartotta sakkban az Erdélyből kitörni szándékozó ellenséges erőket, hosszabb távon tarthatatlan volt, a magyar kormányzat támadásra kényszerült.
A készülődő offenzívát segítette, hogy március 12-re kiújultak a harcok Itáliában, ami ismét lekötötte a császári erőket. Joseph Radetzkynek köszönhetően azonban a 23-i novarai csata császári győzelemmel végződött, így Bécs ismét a Kárpát-medence felé koncentrálhatta erőit. Március 18-án Windisch-Graetz tiszai áttörési terveit egy cibakházi magyar átkelés hiúsította meg, ám azt ekkor még nem sikerült kiaknázni.
A magyarországi hadak főparancsnokságát a beteg Vetter Antaltól március 30-án vette át Görgey Artúr, akinek nevét a tavaszi hadjárat tette igazán ismertté. A hadjárat alapjait Kossuth Lajos jelenlétében tárgyalták meg Egerben. A szakirodalom általában Klapka György és Görgey, mások Henryk Dembinski vagy Vetter Antal érdemének tartják a haditervek kidolgozását. Egy biztos: az 1848-1849-es önvédelmi háború és szabadságharc nem szűkölködött a katonai lángelmékben.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap
- Golda Meir békében és háborúban tegnap
- Mit adtak nekünk a rómaiak? tegnap
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket tegnap
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett 2025.01.18.
