Több száz kínai kéri vissza faluja Buddha-szobrát
2015. március 30. 10:25 MTI
Kínai falusiak százai fordultak levélben a holland miniszterelnökhöz abban a reményben, hogy közbenjár az érdekükben, és visszakaphatják azt a templomukból az 1990-es évek közepén ellopott Buddha-szobrot, amely egy szerzetes múmiáját rejti, és jelenleg egy holland magángyűjtő tulajdonában van - számolt be a Hszinhua hírügynökség vasárnap.
A Mark Ruttéhez címzett kétnyelvű levelet, amelynek aláírói között tengerentúli kínai szervezetek is megtalálhatók, Európában élő kínaiak közvetítésével a hágai kínai nagykövetségen keresztül kívánják célba juttatni. "Úgy hisszük, hogy a Buddha(-szobor) az, amelyet az elmúlt húsz évben kerestünk, és várjuk a visszatérését" - fogalmaztak a levélben Jangcsun falu lakói. Hozzátették, évszázadokon át istenükként tisztelték, életük részévé vált, és bíznak abban, hogy mielőbb viszontláthatják.
A nyilvánosság előtt legutóbb a Magyar Természettudományi Múzeum Múmiavilág kiállításán szerepelt műtárgy feltűnése a nemzetközi médiában, köztük a televíziós beszámolókban eleinte annak a felfedezésnek volt köszönhető, hogy egy CT-vizsgálat során a szakemberek megállapították: a szobrot egy harmincas éveinek második felében járó kínai szerzetes mumifikálódott teste köré alkották.
Miután azonban a délkelet-kínai Fucsien tartományban lévő település lakói hangot adtak gyanújuknak, vagyis hogy a szóban forgó szobor azonos a templomukból ellopott alkotással, és kérték elöljáróik vizsgálatát, a műtárgy tulajdonosa biztonsági okokból jobbnak látta, ha hazaviszi. Erről is beszélt a múlt héten az újabb és újabb fordulatokban bővelkedő történet eddig ismeretlen, névtelenségbe burkolózó kulcsszereplője, amikor egy holland lapnak kijelentette, hajlandó visszaszolgáltatni a szobrot, ha kiderül, hogy valóban lopott és - mint azt állítják - a délkelet-kínai falué.
Az NRC Handelsblad című napilapnak azt nyilatkozta, hogy amennyiben az azonosság kétséget kizáróan fennáll, és az ereklyét követelő buddhista közösség létezik, visszaadja azt számukra. Megjegyezte, nem szeretné, ha egy állami múzeumban állítanák ki. Az építészként bemutatott tulajdonos közölte, hogy maga is szeretne a végére járni a dolognak, és bízik abban, hogy a folytatódó kutatások, illetve azok eredményei, köztük a hamarosan elkészülő DNS-vizsgálati lelet, segítenek megállapítani a szobor biztos eredetét.
A kínai médiában, ahol tényként kezelik a "két szobor" azonosságát, napirenden tartják a témát, és szakértőkkel azokat a jogi lehetőségeket kerestetik, amelyek - akár arra hivatkozva, hogy a műtárgy lopott, akár arra, hogy egy ember földi maradványait rejti - segíthetik a Buddha-szobor visszakerülését eredeti származási helyére.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt 19:05
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust 18:05
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához 16:05
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat 15:09
- Golda Meir békében és háborúban 10:35
- Mit adtak nekünk a rómaiak? 09:50
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 09:05
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap