Megtalálták Cervantes maradványait?
2015. január 27. 11:43
Egy "M.C." monogrammal ellátott fakoporsót fedeztek fel a Miguel de Cervantes földi maradványai után kutató spanyol régészek egy 17. századi madridi templom kriptájában - jelentette az AP hírügynökség hétfőn.
Korábban
Csaknem 400 évvel Spanyolország legünnepeltebb írójának halála után egy régészekből és halottkémekből álló tudóscsoport tavaly áprilisban kezdett hozzá a spanyol főváros szívében fekvő vöröstéglás homlokzatú trinitárius rendhez tartozó templom talajradaros vizsgálatához. A biztató előjelek ellenére akkor nem vezettek eredményre a kutatások, sajtóhírek szerint azonban a kutatók egyre közelebb vannak az 1616-ban elhunyt Cervantes azonosításához.
Miguel de Cervantes 1547. szeptember 29-én született a Madridhoz közel fekvő egyetemi városban, Alcalá de Henaresben, élete utolsó éveit pedig a spanyol főváros egyik központi negyedében töltötte, amely ma egykori híres lakói - Cervantes, valamint Lope de Vega és az "arany évszázad" nagy költői, Francisco Gómez de Quevedo és Luis de Góngora y Argote - nyomán a Barrio de las Lettras (Irodalmi negyed) nevet viseli.
Gyermekkorában apjával vándoréletet élt, így igen rendszertelenül végezte iskoláit. Előbb a katonai pályát választotta, harcolt az 1571-es lepantói ütközetben, ahol bal karja lebénult, majd török fogságba esett, s rabszolgaként Algírba került. 1580-ban, Madridba való visszatérése után, a Győzhetetlen Armada ellátásával megbízott élelmezési felügyelő lett. Később több komédiájának és tragédiájának témáját is kalandjaiból merítette, ám hamarosan visszaélésekkel vádolták, kiközösítették és bebörtönözték.
Szabadulása után adóellenőr lett, s követte III. Fülöp udvarát. Gondjai, s talán a divatjamúlt eszmékhez való ragaszkodása révén találta meg Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha anyagát, amelynek első része 1605-ben jelent meg. Könyvével híressé vált, nagyurak védelme alatt állt, így az irodalomnak szentelhette életét. Bár többi műve világirodalmi jelentőségét tekintve nem hasonlítható a Don Quijotéhoz, Cervantes a spanyol irodalom minden műfajában jelentőset alkotott.
A kalandos életet élő spanyol írót 1616. április 22-én Madridban bekövetkezett halála után másnap a trinitáriusok közeli kolostorának templomában temették el. A tudósok itt kezdték meg tavaly áprilisban a kutatást, amit nehezíthet, hogy történészek szerint a Don Quijote írója mellett legalább tizenöt ember nyugodhat itt. Feleségét, a nálánál 18 évvel fiatalabb Catalina de Salazart szintén a templom területén temették el, de Cervanteshez hasonlóan az ő sírjának a helye sem ismert.
A Cervantes maradványai után kutató spanyol szakemberek egy fémszegecsekkel kialakított "M.C." monogramú fakoporsóra bukkantak a hétvégén. Francisco Etxeberria törvényszéki antropológus - aki részt vett a Salvador Allende néhai chilei elnök halálának körülményeit kivizsgáló szakértői csapat munkájában - elárulta, hogy legalább további tíz személy maradványait találták meg a kripta egyik falmélyedésében, ezek közül néhány gyermekekhez tartozik.
Nyomra vezetheti a kutatókat, hogy Cervantesnek halála előtt már csak hat foga volt - erre utalnak portréi és saját történetei is. Ennél is erőteljesebb bizonyítékok az író harci sebesülései, amelyeket a lepantói csatában szerzett. Genetikai vizsgálat azonban nem alkalmazható, mert a Cervantes-családból csupán az író fivérének, Rodrigónak él egy leszármazottja, és tizenkét nemzedék után csak minimális lehet a Cervantesszel közös DNS-e.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
- Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
- Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
- Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
- Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
- Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
- Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust 18:05
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához 16:05
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat 15:09
- Golda Meir békében és háborúban 10:35
- Mit adtak nekünk a rómaiak? 09:50
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 09:05
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap
- Megfigyelték és jelentettek róla, de visszatérhetett a színpadra a forradalmár tehetség, Sinkovits Imre tegnap