Lenin és Kun Béla is használta a csepeli szikratávírót 

A magyar rádiózás kezdetét jelentette a csepeli szikratávíró-rádióállomás, amely a magyar kormány megbízásából, a Magyar Királyi Posta irányítása alatt mindössze három hónap alatt épült fel. Berendezései nemcsak hadászati célt szolgáltak, hanem később ezeken keresztül indult be a szórakoztató rádióműsorok kísérleti, majd rendszeres adása is - idézte fel az állomás történetét Szarka Zsolt, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója.

A korábban messziről is jól látható, 120 méter magas adótorony 20 éven át továbbított kiemelkedően fontos üzeneteket, feladatát később a lakihegyi adótorony vette át. Aranyosné Börcs Janka, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) főigazgatója a történelemben mérföldkőnek nevezte a távíró felállítását, amelynek köszönhetően száz évvel ezelőtt Magyarország is bekerülhetett a vezeték nélküli kommunikáció vérkeringésébe. "Ez a torony nemcsak a múlt szimbóluma, hanem összeköttetést biztosít a jelennel és a jövővel is" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a technikatörténeti szempontból jelentős helyszín több pusztán emlékhelynél, hiszen az ott álló torony ma mobilhálózatok átjátszó eszközeként működik.

Az 1914-ben épített csepeli szikratávíró kezelői, háttérben az állomással. A felvétel készítésének pontos dátuma ismeretlen.

A százéves eszközön keresztül jutott el a központi hatalmak 1917-es békeajánlata Oroszországba, váltott üzenetet Lenin és Kun Béla, a hadifogságba esett katonák vöröskeresztes üzenetváltásai is a torony segítségével zajlottak, de még a Trianonban tárgyaló magyar delegáció számára is innen biztosították az üzenetváltásokat a Párizs környéki béketárgyalásokkor - idézték fel az emlékezők.

Újhelyi Zoltán, a Magyar Rádió Zrt. vezérigazgató-helyettese arról beszélt, hogy a szikratávíró és annak története emlékeztető arra, hogy a rádió vagy a különböző technikai eszközök csak segítői a tartalom közvetítésének, de a használók felelőssége, hogy az eszközöket milyen tartalommal töltik meg.

Horváth Attila, a Honvéd Vezérkar Híradó, Informatikai és Információvédelmi Csoportfőnökség őrnagya a távíró első világháborúban betöltött szerepének jelentőségét méltatta, Horváth Csaba alezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum képviseletében pedig a fegyveres konfliktusok és a technikai fejlődés felgyorsulásának összefüggéseire hívta fel a figyelmet.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
• Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
• 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
• 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
• Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
• Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
• Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái