Sikeres volt a kelet-európai országok hírszerzése
2014. október 20. 11:56 MTI
A kutatások szerint a második világháborút követően a kelet-európai szocialista országok az információszerzés területén nagy sikereket értek el - hangzott el a volt szocialista országok történelmével foglalkozó nemzetközi konferencián a lengyelországi Poznanban.
Korábban
A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Történettudományi Intézete és a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézet által szervezett kétnapos nemzetközi konferenciáról a rendezvény pénteki zárónapján Horváth Sándor, a magyar intézmény főmunkatársa tájékoztatta telefonon az MTI-t. Paul Maddrell, az angliai Loughborough University oktatója előadásában az állambiztonsági szolgálatok összehasonlító vizsgálata alapján elmondta: a szocialista tömb az információszerzés területén nagy sikereket ért el. Ennek oka az volt, hogy túlértékelték a Nyugat által szorgalmazott ideológiai fellazítás politikájának veszélyeit, ezért jelentős anyagi és emberi erőforrást mozgósítottak a nyugati célszemélyek, objektumok megfigyelésére.
A szakember arra is rámutatott, hogy a keleti titkosszolgálatok ideológiai kötöttségeik ellenére tisztában voltak azzal, hogy a nyugatiak jóval kevesebb kémtevékenységet végeztek, mint amire a Keleten is elterjedt James Bond-mítoszból lehetne következtetni. Pál Viktor, a finnországi Tamperei Egyetem oktatója szerint a volt szocialista országok korabeli ipari növekedését érdemes a fenntarthatóság és a környezet kölcsönhatásában is vizsgálni. Az egykori magyar szocialista nehézipar fellegvárának, a Borsodi-medencének a kutatása jelzi, hogy milyen tanulságokkal járhat a szocialista tervgazdaságnak mint a modern ipari társadalmak környezetre nagyon káros típusának vizsgálata.
Apor Balázs, a dublini Trinity College tanára előadásában a sztálinista vezérkultuszok kelet-közép-európai összehasonlítása kapcsán a Rákosi-kultusz sajátosságaival foglalkozott. Kimutatta, hogy az egyes országok vezérkultuszainak egymástól elszigetelt vizsgálata helyett érdemes az egyes kultuszok kölcsönös viszonyrendszerét feltárni. A Rákosi-kultusz esetében is meghatározó kérdés, hogy mennyiben adaptálták mechanikusan a szovjet modellt, és milyen mértékben gyökeredzett egy-egy kultusz a helyi, nemzeti sajátosságokban, tradíciókban.
Petrás Éva, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának kutatója előadásában a nacionalista és a kommunista rendszerek viszonyát vizsgálta. Ellentétben a hagyományos nézetekkel, melyek szerint a szocialista diktatúrák elfojtják a nemzeti érzelmeket, Petrás arra világított rá, hogy az 1989 utáni kelet-európai új nacionalizmusok számos eleme szoros kapcsolatban áll az államszocializmus hivatalos ideológiájával. A romantikus nemzeti mitológiák továbbörökítésében a kommunista ideológiának és az államszocializmusnak meghatározó szerepe volt, és a rendszerváltást követően ugyanezeket a nemzeti mitológiákat globalizáció-ellenes jelentésekkel ruházták fel a régióban - tette hozzá.
Horváth Sándor a poznani konferencia kapcsán elmondta azt is: a nemzeteket összehasonlító vizsgálódások létjogosultságát többek között az adja, hogy egy-egy ország történelmét számos vonatkozásban jobban meg lehet érteni más hasonló helyzetű országok történelméből az egyezések és a különbözőségek vizsgálata alapján. Továbbá a hasonló rendezvények lehetőséget adnak arra is, hogy a régió történészei megosszák egymással új kutatási eredményeiket és politikamentes párbeszédet folytassanak a közös múlt feltárásáról, és a térség történettudományát jobban bekapcsolják az európai kutatási programokba, illetve elősegítsék egy reálisabb kép kialakítását a régió közelmúltjáról a világban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap
- Pazar ünnepségek színesítették I. Ezsébet hétköznapjait tegnap