Elősegítette a laposféreg-fertőzést az öntözéses földművelés
2014. június 20. 17:54 MTI
Több mint 6200 éves csontvázon találták meg a bilharziát okozó laposféreg petéjét Szíriában. A parazita az öntözéses földművelés kezdetének korából származik, amikor az emberek sokat gyalogoltak a meleg vízben: ez kitűnő alkalom volt a laposféreg-fertőzésre, amely ma több mint 200 ezer embert sújt - derült ki egy friss tanulmányból.
Korábban
A több mint 6200 éves gyermekcsontváz medencéjének közelében fedezték fel az élősködő petéjét. Az új földművelési technika miatt sok időt kellett a meleg vízben eltölteni, ami ideális feltételeket teremtett arra, hogy a laposféreg az emberre költözzön. Ez lehetett a kezdete a bilharzia, más néven szkisztoszomiázis nevű fertőzésnek - olvasható a Lancet Infectious Diseases című szaklap friss számában.
"Hatalmas áttörést jelentett az öntözéses földművelés, ám akaratlanul is váratlan következményei lettek. A megbízhatóbb élelmiszerellátás sok új betegség elterjedésével járt" - mondta Gil Stein, a Chicagói Egyetem közel-keleti régészeti professzora, a tanulmány egyik szerzője.
A csigák hordozta apró férgek lárvái a meleg folyóvízben könnyen átköltözhetnek az emberbe, belefúrhatják magukat a bőrbe. Amint kifejlett féreggé érnek, a hólyagban, a vesében, a belekben és a test más tájain telepednek meg. Lázat, kiütést, hasi fájdalmat, hányást, végtagbénulást, veseelégtelenséget és hólyagrákot is okozhat az élősködő. Gyógyszerrel ma már könnyen kiirthatók a szervezetből.
A csontváz lelőhelyén búza- és árpatermesztésre utaló bizonyítékokat találtak - magyarázta Stein. Hozzátette: az öntözés a malária és más betegségek megjelenését is előidézhette: a tározók állott vízében a szúnyogok gyorsan elszaporodhattak.
A modern öntözőrendszerek szintén hordozzák ezt a veszélyt. "Afrika sok részén támad valakinek az az ötlete, hogy épít egy gátat vagy mesterséges vízforrást, majd tíz évvel később rengeteg embernek lesz laposférge" - magyarázta Piers Mitchell, a tanulmány másik szerzője. A bilharziát okozó vérmétely korábban ismert legrégebbi, 5200 éves petéjét egy egyiptomi múmiában találták.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
- A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
- Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
- Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
- Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
- Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
- Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai
- Felfedezésével megmentette a francia selyemipart Louis Pasteur 19:05
- Német egyetemi tanárai panaszolták be a pápánál Husz Jánost 15:05
- A szárazföldi Európában Magyarország az utolsó előttiként vezette be a „jobbra hajts” szabályát 12:20
- A polgárháborús Kongóban fegyvernyugvás volt Louis Armstrong érkezése miatt 10:35
- A nyersanyaghiány is ösztönözte az első bikini megalkotását tegnap
- Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós tegnap
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában tegnap
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő tegnap