Az indiánok ősei évezredeket tölthettek a Bering-földhídon
2014. február 28. 14:23 MTI
Az amerikai indiánok ősei akár tízezer évet is átvészelhettek a Szibériát Alaszkával összekötő, ma már tenger borította Bering-földhídon, mielőtt Észak-Amerikába bevándoroltak volna - derült ki egy friss amerikai tanulmányból.
Korábban
A hosszabb ideje létező elméletet most a kövületek elemzésével is alátámasztották - olvasható a tudósoknak a Science tudományos folyóiratban megjelent tanulmányában. Az amerikai indiánok felmenői a legutóbbi jégkorszakot a Bering-földhídon vészelhették át, a leletek ugyanis azt mutatják, hogy viszonylag enyhe éghajlat uralkodott arrafelé.
A Utah-i és a Coloradói Egyetemek, a Londoni Egyetem és a brit Royal Holloway College kutatói olyan növények és rovarok fosszíliáit tanulmányozták, amelyek a Bering-földhíd üledékéből származnak. A híd ma a tengerszint alatt 50-60 méterrel található. A bogárkövületek elemzése azt mutatta, a 27 ezer éve kezdődött és mintegy 20 ezer éve véget ért jégkorszak idején a földhídon csak kicsit volt hűvösebb, mint ma ugyanabban a térségben - írták a kutatók.
John Hoffecker, a kutatás vezetője, a Coloradói Egyetem tudósa adatai szerint az elemzésből az is kiderült, a földhidat az utolsó jégkorszak idején cserjés-bozótos, némileg fás vegetáció borította. Ez a növényzet tette lehetővé, hogy az Ázsiából Amerikába vándorló népcsoportok életben maradjanak.
Akkoriban ez volt az egyetlen északi-sarkvidéki térség, ahol efféle növények előfordultak - hangsúlyozta Scott Elias geográfus, a Royal Holloway College kutatója. A fából az emberek "tábortüzet rakhattak a világnak ezen a fagyos vidékén" - fogalmazott Elias.
A tűzre elhullott emlősállatok csontjait helyezhették, kiolvadó zsírjuk tarthatta ébren a tüzet a sarkköri tél éjszakáin át, így maradhattak életben körülötte az emberek. Továbbra is vitatják, mikor érkeztek az első emberek az amerikai kontinensre. Sok régész abból indul ki, hogy körülbelül 15 ezer éve lehetett, amikor a gleccserek olvadása utat engedett nekik a szárazföld belsejébe.
Az indiánok ősei mintegy 25 ezer évvel ezelőtt indulhattak el Ázsiából. Az indulás és az érkezés közötti, legfeljebb 10 ezer éves időszakadékot hidalja át az új, immáron régészeti adatottal alátámasztott elmélet - írták a tudósok.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust 18:05
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához 16:05
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat 15:09
- Golda Meir békében és háborúban 10:35
- Mit adtak nekünk a rómaiak? 09:50
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 09:05
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap
- Megfigyelték és jelentettek róla, de visszatérhetett a színpadra a forradalmár tehetség, Sinkovits Imre tegnap
