Eltűnt Leonardo-festmény került elő Svájcban?

A megtalált Leonardo című beszámoló az újság kulturális mellékletében, a Settében olvasható, a cikk a kép története mellett az eredetiségét bizonyító vizsgálatok eredményeit is közölte.

A 61x46,5 centiméteres, vászonra festett olajfestményt a művészettörténészek elveszettnek hitték, sokan azt is kétségbe vonták, hogy Leonardo valaha megfestette a portrét. A képen az arcát balra fordító Isabella d'Este (1474-1539) profilja látszik, fején koronával, kezében jogarként tartott pálmalevéllel.

Az alkotás egy olasz gyűjtő tulajdona, akinek a nevét nem közölték, a festmény a beszámoló szerint jelenleg is egy svájci páncélszekrényben van. A Sette megfogalmazása szerint a festmény létezését tulajdonosa hozzájárulása nélkül hozták nyilvánosságra azzal a céllal, hogy a Leonardo-kép végre múzeumba kerüljön és látható legyen.

A festményt Carlo Pedretti Leonardo-tudós, a Los Angeles-i Hammer Museum Leonardo-kutatóközpontjának igazgatója kutatta fel és hitelesítette. Mint elmondta, a vásznon és a festményen végzett szövet- és pigmentvizsgálatok, valamint a C14 radiokarbon-vizsgálat is megerősítette: eredeti Leonardóról van szó.

A festő (1452-1519) és a hercegnő 1499-ben Mantovában találkozott, amikor a művész a franciák által elfoglalt Milánóból Francesco Gonzaga mantovai herceg udvarába menekült. Gonzaga feleségéről, Isabelláról Leonardo Mantovában rajzot készített, ezt a párizsi Louvre őrzi. A festmény 1514-ben Rómában született, amikor Leonardo és Isabella is X. Leó pápa és testvére, Giuliano de Medici vendége volt. A festménynek ezután nyoma veszett.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. világháború

• A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 
• Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett 
• Túlzsúfolt lakások, éhezés és vég nélküli razziák – a budapesti gettó borzalmai
• Pillanatok a jeges pokolból – fényképek és levelek a Don-kanyarból
• „Vészterhes csend” előzte meg a doni katasztrófát
• Békét kötött volna, hazaárulónak bélyegezté és kivégezte vejét Mussolini