Ki evett lazacot a Kaukázusban 45 ezer évvel ezelőtt?
2013. szeptember 25. 09:49
A kutatók ismét arra keresik a választ, vajon hogyan tudott a modern ember a neandervölgyi fölé kerülni, s átvenni a helyét mintegy 40 ezer évvel ezelőtt Európában.
Korábban
Az egyik elmélet szerint a neandervölgyiek táplálkozási szokásaikat tekintve igencsak merevek voltak, ugyanis „asztalukra” főként nagytestű emlősök, például lovak, bölények és mamutok húsai kerültek. A modern ember ezzel szemben változatosabb étrenddel büszkélkedhetett, amibe a halak is beletartoztak. Ez a fajta rugalmasság később hatalmas előnyt jelentett a neandervölgyiekkel folytatott túlélési versenyben, s ez vezethetett el a végső győzelemhez is.
Ugyanakkor egy belga, német és orosz kutatókból álló szakértői csapat egy kaukázusi barlangban olyan nyomokat talált, amelyek arra utaltak, hogy a neandervölgyi sem vetette meg a halat. A lehetséges lakmározók közül a barlangi medvét és az oroszlánt is kizáró régészek szerint ezzel akár meg is dőlhet az egész, a változatos étrend nyújtotta előnyökre épülő elmélet.
A jégkorszak végén kihalt barlangi oroszlán
Az étrendbeli különbségeken alapuló hipotézis a két hominida által használt barlangokban talált állati csontok elemzésén alapszik. Ám a ragadozók gyakran bezavarhatnak a tudósok munkájába: éppen ez történt legutóbb a Kaukázusban található, Kudaro 3 nevű barlangnál folyó kutatás során is.
A régészek a kaukázusi sötét odúban egy nagyobb méretű lazac csontmaradványait fedezték fel a középső paleolitikumhoz tartozó rétegek között, így a lelet 42-48 ezer éves lehet. A tudósok szerint a tengervíz felől az édesvíz felé vándorló halra egy neandervölgyi csaphatott le, de a barlang homályában ázsiai barlangi medvére (Ursus kudarensis) és barlangi oroszlánra (Panthera spelaea) utaló nyomokat is találtak. Mindez azt jelenti, hogy mindkettő behozhatta a halat, hogy nyugodtan elfogyaszthassa.
A tízezer évvel ezelőtt kihalt barlangi medve csontváza
A legújabb elemzésekből, amelyek a kollagén szén-, nitrogén- és kénizotópjainak szintjét vizsgálta, kiderült, hogy sem az oroszlán, sem a medve átlagos menüjén nem kapott helyet a lazac. A barlangi medve ugyanis növényevő volt, míg a Kaukázus környékén barangoló barlangi oroszlán főként a szárazföldi állatokat kedvelte.
A tanulmány tehát azt az elgondolást támasztja alá, miszerint, ha lehetősége volt rá, a neandervölgyi szívesen fogyasztott halat, s a modern ember és „ősi testvérének” étrendje alapjában véve nem sokban különbözött egymástól, ám a kis eltérések ettől függetlenül még jelentős szerepet játszhattak a neandervölgyi bukásában, s őseink felemelkedésében.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nácik
- Rooseveltnek és Hitlernek is dolgozott a német üzletember
- „Zenedobozokkal” vette fel a küzdelmet Hitler ellen a Rote Kapelle
- Kulcsfontosságú szerepet játszott Hlatky Endre az 1944-es sikertelen kiugrási kísérletben
- A Sztálin elleni harcra buzdított Andrej Vlaszov, de Hitler bizalmát nem nyerte el
- A rossz időjárási viszonyok mentették meg Hitler életét
- Versenyeztek a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után
- 10 érdekesség a Vöröskeresztről 10:09
- Kortárs ékszerekkel bővült a tél legsikeresebb tárlata a Magyar Nemzeti Múzeumban 10:05
- Filmjeiben a visszafogott előkelőséget testesítette meg Audrey Hepburn 08:20
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap
- Golda Meir békében és háborúban tegnap