Ki evett lazacot a Kaukázusban 45 ezer évvel ezelőtt?
2013. szeptember 25. 09:49
A kutatók ismét arra keresik a választ, vajon hogyan tudott a modern ember a neandervölgyi fölé kerülni, s átvenni a helyét mintegy 40 ezer évvel ezelőtt Európában.
Korábban
Az egyik elmélet szerint a neandervölgyiek táplálkozási szokásaikat tekintve igencsak merevek voltak, ugyanis „asztalukra” főként nagytestű emlősök, például lovak, bölények és mamutok húsai kerültek. A modern ember ezzel szemben változatosabb étrenddel büszkélkedhetett, amibe a halak is beletartoztak. Ez a fajta rugalmasság később hatalmas előnyt jelentett a neandervölgyiekkel folytatott túlélési versenyben, s ez vezethetett el a végső győzelemhez is.
Ugyanakkor egy belga, német és orosz kutatókból álló szakértői csapat egy kaukázusi barlangban olyan nyomokat talált, amelyek arra utaltak, hogy a neandervölgyi sem vetette meg a halat. A lehetséges lakmározók közül a barlangi medvét és az oroszlánt is kizáró régészek szerint ezzel akár meg is dőlhet az egész, a változatos étrend nyújtotta előnyökre épülő elmélet.
A jégkorszak végén kihalt barlangi oroszlán
Az étrendbeli különbségeken alapuló hipotézis a két hominida által használt barlangokban talált állati csontok elemzésén alapszik. Ám a ragadozók gyakran bezavarhatnak a tudósok munkájába: éppen ez történt legutóbb a Kaukázusban található, Kudaro 3 nevű barlangnál folyó kutatás során is.
A régészek a kaukázusi sötét odúban egy nagyobb méretű lazac csontmaradványait fedezték fel a középső paleolitikumhoz tartozó rétegek között, így a lelet 42-48 ezer éves lehet. A tudósok szerint a tengervíz felől az édesvíz felé vándorló halra egy neandervölgyi csaphatott le, de a barlang homályában ázsiai barlangi medvére (Ursus kudarensis) és barlangi oroszlánra (Panthera spelaea) utaló nyomokat is találtak. Mindez azt jelenti, hogy mindkettő behozhatta a halat, hogy nyugodtan elfogyaszthassa.
A tízezer évvel ezelőtt kihalt barlangi medve csontváza
A legújabb elemzésekből, amelyek a kollagén szén-, nitrogén- és kénizotópjainak szintjét vizsgálta, kiderült, hogy sem az oroszlán, sem a medve átlagos menüjén nem kapott helyet a lazac. A barlangi medve ugyanis növényevő volt, míg a Kaukázus környékén barangoló barlangi oroszlán főként a szárazföldi állatokat kedvelte.
A tanulmány tehát azt az elgondolást támasztja alá, miszerint, ha lehetősége volt rá, a neandervölgyi szívesen fogyasztott halat, s a modern ember és „ősi testvérének” étrendje alapjában véve nem sokban különbözött egymástól, ám a kis eltérések ettől függetlenül még jelentős szerepet játszhattak a neandervölgyi bukásában, s őseink felemelkedésében.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nácik
- Saját hazájában is vonakodtak elismerni Jesse Owens kimagasló teljesítményét
- Mindent elkövettek az életben maradás érdekében az ostromgyűrűbe zárt Leningrád lakosai
- Egy magyar vállalkozó szárnyai alatt kezdte karrierjét Ferdinand Porsche
- Villámháborúval vette kezdetét a második világégés
- Lengyel szabotőröknek álcázva robbantották ki a világháborút német katonák
- Korántsem biztos, hogy véget ért volna a háború a Valkűr sikerével
- Tömegesen csatlakoztak a szegény vidékiek a mexikói forradalomhoz az óriási adóterhek miatt tegnap
- Első látásra isteneknek hitték az aztékok a hódító spanyolokat tegnap
- Annyira elégedetlen volt, hogy széttépte első New York-i szerződését Maria Callas tegnap
- A magyar főváros az árvíz ellen: így öntötte el a Duna a múltban Budapestet tegnap
- Titkos diplomáciai küldetésen is részt vett a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert tegnap
- A jugoszláv vasútnál is dolgozott, mielőtt színész lett Peter Falk tegnap
- Tragédiával kezdődött a világ első városközi vasútvonalának megnyitója 2024.09.15.
- Hatalmas reklámkampánnyal népszerűsítette az első angliai hőlégballonos repülést Lunardi 2024.09.15.