400 éves aszály miatt bukott el Mükéné
2013. augusztus 15. 15:32 MTI
A klímaváltozás, konkrétan egy négy évszázadon át tartó aszály okozhatta a Földközi-tenger keleti medencéjében virágzó bronzkori civilizációk bukását 3200 évvel ezelőtt - erre a következtetésre jutott egy francia kutatócsoport megkövült ősi virágpor tanulmányozásából.
Korábban
A Toulouse-i Paul Sabatier Egyetem David Laniewski vezette kutatócsoportja feltételezi, hogy a késői bronzkor szokatlanul hosszú szárazsága háborúkat, népvándorlást, azaz döntő politikai és gazdasági változásokat okozott a mai Görögország, Ciprus és a környező területek kultúráiban - olvasható egy tanulmányban, amely a PLOS One című tudományos folyóirat csütörtöki számában jelent meg.
Ekkor vált tűzvész áldozatává a mükénéi, a tirünszi és a püloszi palota, és elpusztult a palotakultúrának nevezett monarchiák fejlett civilizációja. Az Anatóliai-félszigeten elbukott a hettita birodalom, és a tengeri népek hulláma foglalta el Ciprust és a Földközi-tenger keleti medencéjének más területeit - írta Frank Falkenstein német történész a tanulmányhoz írt, a Kultúraváltozás és klíma az i. e. 12. században című fejezetben.
A késő bronzkori királyságok bukásának összes okát eddig nem tárták fel kielégítően. A népszerű magyarázat szerint a válsághoz a tengeren és szárazföldön érkező népvándorlás vezetett, ám egyes kutatók úgy vélik, földrengések és a hadviselés módjának alapvető változásai okozták az összeomlást. Ezzel szemben a legtöbb szerző szerint a régészeti szempontból nehezebben bizonyítható szárazságok, éhínségek és járványok lehettek a monarchiák meggyengülésének döntő tényezői.
A francia kutatók a ciprusi Larnaka egy sós vizű tavának üledékmintájában talált, a késői bronzkorból származó virágpor maradványait vizsgálták meg. A helyi növények maradványainak szénizotópját elemezve arra következtettek, hogy a régióban egy nedvesebb időszakot váltott fel a hosszú szárazság. Ez a négyszáz éves aszályos periódus vezethetett a bronzkori civilizációk eltűnéséhez.
A virágpor elemzéséből származó adatokat egybevetették régészeti leletekkel, például ékírásos mészkőtáblákkal vagy a királyságok közötti levelezéssel, és arra a következtetésre jutottak, hogy a Földközi-tenger keleti medencéjében virágzó kultúrák késő bronzkori válságát a klímaváltozás miatti hosszú szárazság okozta, mely éhínségekhez, politikai konfliktusokhoz, majd idegen népek inváziójához vezetett.
David Laniewski, a kutatás vezetője szerint a mediterrán civilizációk bukása rávilágít arra, hogy a mezőgazdaságtól függő társadalmak mennyire kiszolgáltatottak az éghajlat változásainak. A maja civilizáció eltűnéséhez is hosszú aszály vezetett, és az 1789-es francia forradalom kirobbanását is a szárazság ínséges évei előzték meg.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Múlt-kor magazin 2018. különszám
- Hitler és a nők
- Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
- Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
- Petőfi halála és a túlélés költői
- Kádár János és az ő Piroskája
- A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
- Vágy és vezeklés
- Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
- Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
- Nem csak saját gyermekeiről gondoskodott példamutató módon Széchenyi István 09:50
- Példátlan módon állt bosszút a szabadságharcosokon Haynau, a bresciai hiéna 09:05
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen 2024.10.04.
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát 2024.10.04.