Stonehenge az eddig véltnél ötezer évvel korábban lakott volt
2013. április 19. 12:59 MTI
A Stonehenge környéke az eddig véltnél ötezer évvel korábban, már 9500 esztendővel ezelőtt lakott volt - állítják brit régészek. Az előkerült tárgyak szénizotópos kormeghatározása azt mutatja, hogy időszámítás előtt 7500-től egészen 4700-ig jelen voltak emberek a környéken.
Korábban
A kettős kőtömbkörtől másfél kilométerre folyó ásatások során kerültek elő olyan leletek, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy időszámításunk előtt 7500 táján már éltek a vidéken emberek. A településükről előkerült tárgyak szénizotópos kormeghatározása azt mutatja, hogy időszámítás előtt 7500-től egészen 4700-ig jelen voltak emberek a környéken.
Mindez azt jelenti, hogy már a középső kőkorszakban lakott volt a terület, és az akkori emberek emelték az első kőművet a későbbi Stonehenge helyén. Pár ezer évvel később azután az újkőkori emberek váltották fel őket, illetve olvadtak velük egybe.
David Jacques, az ásatás vezetője szerint a Stonehenge-re úgy kell tekinteni, mint kultúrák egybeforrásának helyére - adta hírül a The Daily Telegraph című brit lap megjegyezve, hogy április 19-én, pénteken este a BBC egyes tévécsatornája The Flying Archeologist címmel bemutatja a legfrissebb leleteket és magát a feltárást.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- 10 érdekesség a Vöröskeresztről 10:09
- Kortárs ékszerekkel bővült a tél legsikeresebb tárlata a Magyar Nemzeti Múzeumban 10:05
- Filmjeiben a visszafogott előkelőséget testesítette meg Audrey Hepburn 08:20
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap
- Golda Meir békében és háborúban tegnap