Férgek is jöttek a keresztesekkel
2013. február 21. 17:27
A keresztesek által kialakított latrinák segíthetik a kutatókat a parazita fertőzések elterjedésének, illetve az emberi migrációk történetének pontos rekonstruálásában.
Korábban
Amikor a máltai lovagrend megépítette 35 latrinából álló mellékhelyiségét a Jeruzsálemi Királyság területén található Akkóban, talán egyetlen városlakó sem akadt a haifai öböl északi részén fekvő ókori településen, akiben felmerült, hogy kilencszáz évvel később kutatók az ott feltárt emberi ürülék maradványok felett fognak majd görnyedni, mikroszkópjaikkal az asztalukon.
Pedig pontosan ez történik a Cambridge-i Egyetemen, ahol az intézmény biológiai antropológusa, Piers Mitchell lebomlott emberi fekáliát tartalmazó rétegeket kezdett vizsgálni azért, hogy rekonstruálja, milyen utakat jártak be az élősködők és hordozóik, a Nyugatról Keletre vándorló keresztesek jó ezer évvel ezelőtt. Bár a paraziták legtöbbje az idők során elpusztult, az emberi belekben való jelenlétükre a több száz, vagy akár ezer éves tojásokból is lehet következtetni.
A tudományos kutatások ma már tényként kezelik, hogy az élősködők legalább ezer éve jelen vannak az emberi bélrendszerben, a "kapcsolat" pedig továbbra is erős: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a trópusi, szubtrópusi területeken élők közül 740 millió embernek van úgynevezett horogférge.
A tudósok csak nemrégiben döbbentek rá, hogy a paraziták vándorlásának megismerésével az emberi migrációk útvonalát is képesek rekonstruálni. Így például az amerikai kontinensre történő bevándorlási hullámok tisztán nyomon követhetők az embereket megfertőző horogférgek vizsgálatának segítségével. „Ezáltal megérhetjük, hogy mi volt a hatása a parazitáknak az emberiség evolúciójára” – összegezte Mitchell.
A keresztes hadjáratok vitathatatlanul a középkori Európa legnagyobb vándorlását hozták el az öreg kontinensre. A 12-13. század folyamán több százezer európai fogott vándorbotot és ment a Közel-Keletre, ki a Szentföld felszabadítására, ki kereskedelmi célból, mások pedig zarándoklatra, így a kereszteseket gyakran érte az a vád, hogy ők terjesztették el a különféle betegségeket a térségben. „Eddig alig foglalkoztak azzal, hogy pontosan milyen betegségek terjedtek el, ez milyen – keleti vagy nyugati – irányban történt, és milyen hatása volt a járványok kitörésére” – így Mitchell.
Mitchell több parazitafajtát is azonosított a latrinákban, többek között fonálférget, ostorgilisztát és bélgilisztát; közülük legérdekesebb a hal galandféreg volt, Mitchell meg is magyarázta, miért: „A hal galandféreg Észak-Európában volt elterjedt, ahol a sózott, füstölt vagy szárított hal evése közben fertőződtek meg az emberek. A Közel-Keleten nem fordult elő, mivel a féreg életciklusa valószínűleg nem tudott alkalmazkodni a környezethez”.
„Végül sikerült kimutatnunk, hogy a paraziták csak a keresztesek megérkezése után ütötték fel a fejüket a Közel-Keleten. Minden bizonnyal a Földközi-tenger térségéből érkezők cipelték be magukkal a férgeket a Szentföldre, ami jó példa arra, hogy az emberi vándorlások miként terjesztik el a betegségeket a Földön” – mondta el a tudós.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2020
- Öltözködés és szépségápolás a császárkori Rómában
- Hét halálos divattrend
- Galgamácsa királyi vadászkastélya
- Divat a második világháborútól a rendszerváltásig
- Aki elhozta Párizst Budapestre
- A Mona Lisa titokzatos elrablása
- Titokzatos óriáshordók Pest-Budán
- A darázsderék tündöklése és bukása
- Rubens fejedelmi falvédői
- Hitük érdekében minden kényelmet feladtak a korai keresztény remeték 16:05
- Megrendítő történetek az aradi vértanúk utolsó óráiból 15:05
- Nem csak saját gyermekeiről gondoskodott példamutató módon Széchenyi István 09:50
- Példátlan módon állt bosszút a szabadságharcosokon Haynau, a bresciai hiéna 09:05
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap