Rendezvénysorozat a hitleri hatalomátvételről Berlinben

A weimari köztársaság bukásának és a náci diktatúra kiépülésének folyamatát politikatörténeti szempontból alaposan ismeri az utókor. Szinte percre pontosan dokumentálható, hogy a nácik miként bontották le a demokráciát és hogyan építettek a helyére elnyomó rendszert. "Alulnézetből" viszont ugyanez a folyamat még kevéssé ismert, ezért a 80. évfordulóra szervezett kiállítások, projektek a társadalomtörténet felől közelítenek a múlthoz, és a mindennapok életvilágára koncentrálnak. Azt mutatják be, hogy miként "fordult át a társadalom" - mondta a berlini német történeti múzeum (DHM) szervezésében összeállított programsorozat egyik kitalálója, Michael Wildt történész egy külföldi újságíróknak tartott beszélgetésen.

A kortársak többsége félreismerte és alábecsülte Hitlert, kevesen voltak, akik világosan látták, hogy mire készül. Ezt mutatja például, hogy még a liberális Theodor Heuss, a háború utáni Németország első államfője is megszavazta 1933 márciusában a Reichstagban az úgynevezett felhatalmazási törvényt, amelynek alapján Hitler parlamenti jóváhagyás nélkül hozhatott törvényeket - tette hozzá a Humbolt Egyetem kutatója.

A hagyományosan baloldali kötődésű szakszervezeti mozgalom vezetői is úgy vélték, hogy eredményesebben képviselhetik a dolgozók érdekeit, ha megpróbálnak együttműködni a nácikkal. A német szakszervezeti szövetség (DAGB) ezért 1933. május 1-jén Berlinben több százezer ember részvételével tartott ünnepi rendezvényt, amelynek fő szónoka Adolf Hitler volt. A szakszervezeti vezetők nem tudhatták, hogy már másnap, május 2-án felszámolják a szakszervezeteket, vagyonukat államosítják, tisztségviselőik jó részét pedig bebörtönzik - mondta Michael Wildt.

Berlin sokszínű társadalma sem az egyik napról a másikra lett "barna", idomulva a náci félkatonai szervezeteknél rendszeresített egyenruhák színéhez. Ennek az átváltozásnak a részleteit igyekszik rekonstruálni az Elpusztított sokszínűség című programsorozat. A DHM-ben szerdán nyitó központi kiállításon több mint 40 berlini projektet mutatnak be, a tárlat ezért inkább csak "meghívó városnézésre" - mondta Simone Epel kurátor.

Számos projekt olyan csoportokra, társadalmi rétegekre irányítja a figyelmet, amelyek megszenvedték a náci üldöztetést, de történetüket még kevesen ismerik. Ezek közül a DHM-ben bemutatnak részleteket például a Kreuzberg-Friedrichshain kerületben működő Joliba egyesület kiállításából, amely a 19. században megjelent afrikai származású, fekete bőrű németek sorsáról szól, és bemutatják a német szintik és romák berlin-brandenburgi tartományi szervezetének kiállítását, amely a berlini szintik és romák üldöztetéséről szól.

Több berlini intézmény "elbarnulását" is rekonstruálták az évfordulóra. A DHM-ben bemutatott projektek között van például a helyi tömegközlekedési vállalat (BVG) Vörösből barna - a BVG 1933 után című kiállítása, amelyet az alexanderplatzi metróállomáson rendeztek be. A sokszínűség eltűnését a társadalomtörténeti szemlélet jegyében egyéni sorsokon keresztül is ábrázolják a német fővárosban. Számos téren és utcasarkon hirdetőoszlophoz hasonlító "utcabútorokat" állítanak fel, amelyeken csaknem 250 berlini lakos portréját és az arcokhoz tartozó életutak állomásait mutatják be.

A DHM három évig szervezte a nagyjából 5 millió eurós költségvetésű programsorozatot. A munkát nem zárták le, a program nyitott, és napról-napra csatlakoznak hozzá újabb egyesületek, szervezetek. A kiállítások, előadások, felolvasások, könyvbemutatók, filmvetítések és egyéb projektek száma már az ötszázat is meghaladta - mondta André Schmitz, a berlini tartományi kormány kulturális államtitkára. A novemberig tartó programokba a város valamennyi iskoláját is be akarják vonni - tette hozzá, hangsúlyozva, hogy Berlin a rendszerváltással és Németország újraegyesítésével "kapott egy második esélyt", és ismét Európa egyik leginkább sokszínű és demokratikus városa lett. Ezért azonban "minden nap meg kell harcolni", és emlékezni kell a veszteségekre, hogy sikerüljön megvédeni, amit újra megteremtettek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?