Elterjedt volt a váltságdíj a százéves háború alatt
2013. január 25. 16:19
Hatalmas üzletet láttak az angolok és a franciák a foglyok váltságdíjak útján történő megszabadításában a százéves háború idején, de a 116 évig tartó konfliktus a nyelvészethez is tett hozzá – derült ki a Southamptoni Egyetem történésze által végzett kutatásból.
Korábban
A Franciaország és Anglia között zajló, összesen 116 évig tartó százéves háború (1337-1453) kirobbanásában a trónviszály mellett a textilipara révén gazdag Flandria feletti uralom kérdése is szerepet játszott. Az angolok jóformán az összes olyan gyarmatukat elveszítették Franciaországban, amelyeket még Hódító Vilmos (1027-1087) szerzett, Anglia a megszülető békében (1453) egyedül Calais-t tudta megtartani.
A százéves háború idején az angol és francia foglyok köré valóságos piac épült ki: Remy Ambuhl, a Southamptoni Egyetem kutatója szerint a hadifoglyokat pénzzel lehetett megváltani, a rendszer jól szervezett, és sokkal kiterjedtebb volt, mint azt a történészek korábban gondolták.
Ezt a nagy bevételekkel kecsegtető, szerződésekre épülő rendszert testesíti meg az a katona – olvasható az egyik középkori iratban –, akit a háború során összesen 17 alkalommal ejtettek foglyul. Ambuhl szerint azonban a foglyok „adásvétele” nem korlátozódott a lovagokra és a nemesekre, az általa feltárt középkori források szerint váltságdíjat szinte bárkiért adtak – olvasható a történésznek a Prisoners of War in the Hundred Years War című tanulmányában.
A rendszer mozgatórugója a pénz volt – szögezi le a történész, hozzátéve, hogy egy magasrangú katona elfogása valódi főnyeremény volt. Az 1415-ös agincourti csata után az egyik angol íjász, William Callowe például nem kevesebb mint száz fontot kapott az egyik „értékes” foglya után. (egy íjász akkoriban hat pennyt tudott megkeresni egy nap.)
A 'hadifogoly' kifejezés először az 1420-as években bukkan fel latin és francia nyelven; ezekben a szövegekben elismerik a fogoly védett státusát, ugyanakkor megemlítik a fogvatartók kötelezettségeit is. A váltságdíjakra épülő rendszert szerződések szabályozták, s bármennyire is a bevételek növelésére épült, akadtak azért kivételek: egy fogoly például nem kevesebb mint negyedszázadot várt arra, hogy megszabadítsák láncaitól.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- 10 érdekesség a Vöröskeresztről 10:09
- Kortárs ékszerekkel bővült a tél legsikeresebb tárlata a Magyar Nemzeti Múzeumban 10:05
- Filmjeiben a visszafogott előkelőséget testesítette meg Audrey Hepburn 08:20
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap
- Golda Meir békében és háborúban tegnap