Elterjedt volt a váltságdíj a százéves háború alatt
2013. január 25. 16:19
Hatalmas üzletet láttak az angolok és a franciák a foglyok váltságdíjak útján történő megszabadításában a százéves háború idején, de a 116 évig tartó konfliktus a nyelvészethez is tett hozzá – derült ki a Southamptoni Egyetem történésze által végzett kutatásból.
Korábban
A Franciaország és Anglia között zajló, összesen 116 évig tartó százéves háború (1337-1453) kirobbanásában a trónviszály mellett a textilipara révén gazdag Flandria feletti uralom kérdése is szerepet játszott. Az angolok jóformán az összes olyan gyarmatukat elveszítették Franciaországban, amelyeket még Hódító Vilmos (1027-1087) szerzett, Anglia a megszülető békében (1453) egyedül Calais-t tudta megtartani.
A százéves háború idején az angol és francia foglyok köré valóságos piac épült ki: Remy Ambuhl, a Southamptoni Egyetem kutatója szerint a hadifoglyokat pénzzel lehetett megváltani, a rendszer jól szervezett, és sokkal kiterjedtebb volt, mint azt a történészek korábban gondolták.
Ezt a nagy bevételekkel kecsegtető, szerződésekre épülő rendszert testesíti meg az a katona – olvasható az egyik középkori iratban –, akit a háború során összesen 17 alkalommal ejtettek foglyul. Ambuhl szerint azonban a foglyok „adásvétele” nem korlátozódott a lovagokra és a nemesekre, az általa feltárt középkori források szerint váltságdíjat szinte bárkiért adtak – olvasható a történésznek a Prisoners of War in the Hundred Years War című tanulmányában.
A rendszer mozgatórugója a pénz volt – szögezi le a történész, hozzátéve, hogy egy magasrangú katona elfogása valódi főnyeremény volt. Az 1415-ös agincourti csata után az egyik angol íjász, William Callowe például nem kevesebb mint száz fontot kapott az egyik „értékes” foglya után. (egy íjász akkoriban hat pennyt tudott megkeresni egy nap.)
A 'hadifogoly' kifejezés először az 1420-as években bukkan fel latin és francia nyelven; ezekben a szövegekben elismerik a fogoly védett státusát, ugyanakkor megemlítik a fogvatartók kötelezettségeit is. A váltságdíjakra épülő rendszert szerződések szabályozták, s bármennyire is a bevételek növelésére épült, akadtak azért kivételek: egy fogoly például nem kevesebb mint negyedszázadot várt arra, hogy megszabadítsák láncaitól.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap
- Pazar ünnepségek színesítették I. Ezsébet hétköznapjait tegnap