40 éve halt meg Johnson
2013. január 22. 10:21
Negyven éve, 1973. január 22-én halt meg Lyndon B. Johnson, az Egyesült Államok 36. elnöke, aki 1963-ban John Fitzgerald Kennedy elnök meggyilkolása után vette át a sokkban lévő ország vezetését, majd 1964-ben saját jogán nyerte el a tisztséget. Társadalmi reformjai népszerűvé tették, a vietnámi háborúba azonban belebukott, és 1968-ban már nem indult az elnökségért.
Korábban
Lyndon Baines Johnson 1908. augusztus 27-én született Texasban egy tanító és farmer öt fia közül legidősebbként. Politikai pályafutását szülőállamában kezdte, de hamarosan az országos politika felé is megnyílt előtte az út. Franklin Delano Roosevelt elnök New Deal politikájának támogatójaként 1937-ben demokrata párti színekben képviselővé választották; választókörzetét 1949-ig képviselte, és a ranglétrán fölfelé haladva egyre fontosabb bizottságokban kapott helyet.
1949-től már szenátorként növelte befolyását, a párt egyik legerősebb emberévé vált, előbb kisebbségi, majd 1955-től többségi vezető volt. Már 1956-ban harcba szállt pártja elnökjelöltségéért, és 1960-ban ő számított komoly esélyesnek - ám a fiatal Kennedy útját állta. Az alelnökjelöltség azonban még elérhető volt számára: egyes források szerint JFK kérte fel (de nem számított rá, hogy Johnson rá is bólint), mások szerint ő küzdötte ki magának. Abban azonban mindenki egyet ért, hogy személye révén jó esély nyílt a kritikus déli államok szavazatainak megszerzésére.
Alelnökként 1961-ben költözhetett be a Fehér Házba, ahol a rutinos politikus tisztségéből adódóan szinte hatalom nélkül találta magát. Kennedy ugyan igyekezett bevonni a döntésekbe, mégis nehéz dolga volt az energikus elnök mellett. 1963. november 22-én azonban minden megváltozott. Két órával és 8 perccel a dallasi merénylet után Johson a Washington felé tartó elnöki különgépen letette a hivatali esküt (megjegyzendő, hogy ő volt az első elnök, akit bírónő esketett fel, és Biblia nem lévén a fedélzeten, a meggyilkolt JFK íróasztalában talált katolikus imakönyvet használták). Az esküt mondó új elnökről és a véres ruhában döbbenten mellette álló Jackie Kennedyről készült fotó bejárta a világot.
Johnson az elődje által megindított programok folytatását ígérte az amerikaiaknak, Kennedy több tanácsadóját maga mellett tartotta, még a meggyilkolt elnök fivérét, Robert Kennedyt is meghagyta az igazságügyi miniszteri tisztségben. 1964-ben földcsuszamlásszerű győzelmet aratott a választásokon, így majd' egy évszázad után ő lett az első déli elnök. A beiktatásra fokozott biztonsági intézkedések között került sor, így az elnökök sorában elsőként páncélozott autón érkezett a szertartásra, és golyóálló üveg mögött tette le a hivatali esküt.
Hivatali ciklusának legfontosabb eleme a Big Society (Nagy Társadalom) elnevezésű program volt: polgári jogi törvényeket fogadtak el, jelentős szociális programokat indítottak útjukra (Medicare, Medicaid), és harcot hirdettek a szegénység ellen. Ugyanakkor elnöksége alatt süppedt bele Amerika a vietnámi konfliktus mocsarába, 1968-ban már 550 ezer katona harcolt a megnyerhetetlen háborúban.
Johnson veszte is Vietnám lett. Miután felmérte, hogy az 1968-as választásra nem maradt esélye, bejelentette, hogy nem indul újra, ehelyett minden erejét a háború befejezésére fordítja. Elnöki ciklusának lejárta után a politikától visszavonultan élt 1973. január 22-én, szívroham miatt bekövetkezett haláláig. Felesége, a 150 millió dolláros holdingot felépítő híres Lady Bird Johnson 34 évvel élte túl férjét.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Felfedezésével megmentette a francia selyemipart Louis Pasteur 19:05
- Német egyetemi tanárai panaszolták be a pápánál Husz Jánost 15:05
- A szárazföldi Európában Magyarország az utolsó előttiként vezette be a „jobbra hajts” szabályát 12:20
- A polgárháborús Kongóban fegyvernyugvás volt Louis Armstrong érkezése miatt 10:35
- A nyersanyaghiány is ösztönözte az első bikini megalkotását tegnap
- Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós tegnap
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában tegnap
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő tegnap