Korábban született Jézus

A tévedés a 6. században élt, Dionysius Exiguus nevű szerzetestől származik, olvasható a 85 éves egyházfő szerdán megjelent, Jézus Krisztus gyermekkoráról szóló könyvében. „A Jézus születésén alapuló naptárunk kezdetének számítását Dionysius Exiguus végezte, aki néhány évvel elcsúszott, így hibát ejtett számításában” – írja a pápa művében, amely egymillió példányban és 20 nyelven jelent meg.

„Jézus születésének tényleges napját néhány évvel korábbra kell tenni” – olvasható XVI. Benedek A názáreti Jézus című könyvének harmadik kötetében. Azon állítás, hogy a keresztény naptár hamis feltételezésen alapul, nem új keletű, sok történész véli úgy, hogy Krisztus valamikor i. e. 7 és i. e. 2 között születhetett. Azonban említésre méltó az a tény, hogy maga a katolikus egyházfő vonja kétségbe a keresztény hagyomány egyik alappillérét, írja a The Telegraph.

A szkíta származású Dionysius Exiguusnak tulajdonítjuk a modern naptár feltalálását és a „Krisztus utáni” (más néven: az Anno Domini) korszak koncepcióját. A szerzetes abban az időben határozta el egy teljesen új időszámítási szisztéma megalkotását, amikor az időt még a Diocletianus uralkodása után eltelt évek alapján számolták.

Az i. sz. 284 és 305 között uralkodó császár kíméletlenül üldözte a keresztényeket, ami igazán jó indok volt nevének kitörlésére az időszámításból, s helyére kezdeti időpontként a Megváltó születését illeszteni. A szerzetes naptára széles körben elterjedt szerte Európában, miután Beda Venerabilis („tiszteletre méltó Béda”) történetíró szerzetes Az angol nép egyházi története (Historia ecclesiastica gentis Anglorum) című, 731-ben befejezett művében említést tett róla.

Hogy a szerzetes mi módon számította ki a pontos (vagy pontatlan) dátumot, nem teljesen egyértelmű; úgy tűnik, hogy az 5-6. században élt szerzetes számításait Jézus korára vonatkozó, homályos utalások alapján végezte el, ugyanakkor figyelembe vette a fontosabb tényeket is, mint például, hogy Krisztust Tiberius császár uralma idején keresztelték meg.

A Megváltó születési dátumáról szóló okfejtés nem az egyetlen figyelemre méltó téma a pápa új könyvében. XVI. Benedek művében az az újabb nézet is olvasható, hogy Jézus betlehemi születése idején nem voltak jelen ökrök, szamarak és egyéb állatok. Azonban az egyházfő elutasította néhány tudós azon érvelését, miszerint Krisztus nem Betlehemben, hanem Názáretben láthatta meg a napvilágot.

John Barton, az Oxfordi Egyetem professzora szerint a legtöbb kutató egyetért a pápával abban a kérdésben, hogy a keresztény naptár nem teljesen pontos, s Jézus valamikor i. e. 6-4 körül született. „A Bibliában semmi sem utal Krisztus születésének időpontjára, mindössze annyit tudhatunk meg a Szentírásból, hogy az i. sz. 1-ben elhunyt Nagy Heródes uralma idején látta meg a napvilágot. Tehát ezen időpont előtt szülhette meg édesanyja, ami elég tág időt sugall” – fejtette ki a professzor.

Annak az elképzelésnek, hogy Krisztus december 25-én született, nincs történelmi alapja. „Még csak azt sem tudjuk, hogy melyik évszakban jött a világra. Születésének az év legsötétebb periódusában történő ünneplése a legtöbb kutató szerint pogány hagyományokhoz és a téli napfordulóhoz köthető” – tette hozzá Barton.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése