Kárpótolják az egyházakat Csehországban
2012. november 8. 10:42 MTI
Ismét jóváhagyta a széleskörű társadalmi indulatokat kiváltó egyházi kárpótlási törvényt a cseh parlament alsóháza.
A törvényt korábban a szenátus elutasította, visszaadta a képviselőháznak, és bírálta Václav Klaus államfő is. A csütörtökre virradóra éles szóváltások után megtartott szavazás idejére az ellenzéki képviselők elhagyták az üléstermet. A 200 tagú testületben végül is 103 képviselő szavazott a törvényjavaslatról - 102 támogatta, egy ellene szavazott.
A kormány és az országban működő 17 egyház képviselői közötti megállapodás alapján az egyházak visszakapják a szocialista rendszer idején államosított egykori vagyonuk 56 százalékát. A fennmaradó részért az állam 59 milliárd koronát (655 milliárd forintot) fizet ki kárpótlásként 2030-ig. Az inflációt is figyelembe véve a végösszeg várhatóan 78,9 milliárd és 96,24 milliárd korona (875-1070 milliárd forint) között lesz - állítják a felek. 2030-tól viszont megszűnne az egyházak állami támogatása, ami évente mintegy másfél milliárd koronára (16,5 milliárd forintra) rúg.
A szakrális épületeket, templomokat, kolostorokat az egyházak mindjárt a rendszerváltás után, az 1990-es évek elején visszakapták. Az akkori restitúciós törvény az elkobzott egyházi vagyon helyzetének rendezését is előírta, de ennek a problémának a megoldása több mint két évtizede húzódott. Felmérések szerint ugyanis a cseh lakosság mintegy kétharmada ellenzi az egyházak kárpótlását.
Az egyházi kárpótlási törvény sorsa most az államfő kezében van. Klaus augusztusban közölte: csak akkor írja alá a törvényt, ha a kormányfő személyesen garantálja, hogy a tervezett egyházi kárpótlás legfeljebb 1948. február 25-ig - a csehszlovákiai kommunista hatalomátvétel napjáig - nyúlik vissza. Necas levélben biztosította az államfőt, hogy a törvény nem fog visszanyúlni ennél régebbi időpontra.
"Ez a törvény egy húszéves fájdalmas problémát orvosol, hosszú távon rendezi az állam és az egyházak viszonyát, gyakorlatilag is elválasztja az államot és az egyházakat, és végső soron megtakarítja az adófizetők pénzét is" - nyilatkozta a törvény elfogadása után a miniszterelnök.
Az ellenzék alapvetően a kárpótlásra kijelölt vagyon terjedelmét és az összeg nagyságát kifogásolja. Azt állítja, hogy az egyházak sokkal többet kapnak, mint amennyi a levéltári dokumentumok szerint járna nekik.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Nehezen barátkozott meg az amerikai hétköznapokkal Kabos Gyula 18:05
- Hitük érdekében minden kényelmet feladtak a korai keresztény remeték 16:05
- Megrendítő történetek az aradi vértanúk utolsó óráiból 15:05
- Nem csak saját gyermekeiről gondoskodott példamutató módon Széchenyi István 09:50
- Példátlan módon állt bosszút a szabadságharcosokon Haynau, a bresciai hiéna 09:05
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap