Nem akart nürnbergi pert Churchill

Nem akartak pert

A második világháború végén Nagy-Britannia megakadályozta volna, hogy Nürnbergben, az igazságügyi palota 600-as termében, az amerikai megszállási övezetben ítélkezzenek a náci Németország vezetői felett, ehelyett a náci vezetők tömeges kivégzését vagy börtönbe juttatását szorgalmazta, tárgyalás nélkül – olvasható egy ma titkosítás alól feloldott egykori visszaemlékezésben.

A forrás szerint Winston Churchill brit kormányfő a Három Nagy – Churchill, Franklin Delano Roosevelt és Sztálin – 1945. februári jaltai tanácskozásán állt elő ötletével, amelyet először Roosevelt söpört le az asztalról, mondván, az amerikai közvélemény szerinte jobban örülne, ha tárgyalás útján ítélnék el a bűnösöket, míg a szovjet pártfőtitkár a perek propagandaértékében rejlő lehetőségekre hívta fel a figyelmet.

A brit vezetés végül engedni kényszerült, de a magas rangú tisztviselők továbbra is kitartottak azon álláspontjuk mellett, hogy a még életben levő, a háború kirobbantásáért felelős náci vezetők vád alá helyezése és elítélése veszélyes precedenst teremthet. Továbbá annak az aggodalmuknak is hangot adtak, hogy a tárgyalást a sztálini Szovjetunió rossz emlékű kirakatpereivel fogják egy lapon említeni.

A legfelső politikai vezetés akkori gondolkodásába Guy Liddell brit hírszerző minap napvilágra került naplója révén nyerhetünk betekintést, amelynek háború utáni fejezetei ma már a brit Nemzeti Levéltár honlapján olvashatók. Guy Liddellről (1892–1958) egy névtelen informátor 1949-ben azt állította, hogy szovjet kém; lehetséges, hogy ezt szovjet dezinformációs anyagból írták ki, mindenesetre a híresztelés végleg kettétörte Liddell karrierjét. 1979-ben pedig azzal vádolták meg, hogy ő is a híres-hírhedt cambridge-i kémhálózat tagja volt.

Tény, hogy Liddell is osztotta azt a brit álláspontot, miszerint a nácikat tárgyalás nélkül kell kivégezni vagy börtönbe zárni, miután a kérdés megvizsgálására életre hívott bizottság is erre a konklúzióra jutott. 1946 júliusában Liddell Nürnbergbe repült, hogy részt vegyen a 21 magas rangú náci vezető – köztük Hermann Göring és Albert Speer – perében. Naplójában végig rosszallását fejezte ki a per légkörét illetően, s úgy fogalmazott, hogy a tárgyalás saját maga foglyává vált.

1. Nem akartak pert
2. A vádlottak és a per

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1956

• Megfigyelték és jelentettek róla, de visszatérhetett a színpadra a forradalmár tehetség, Sinkovits Imre 
• Politikai kérdés is volt Budapest mielőbbi helyreállítása a forradalom után
• Sok magyar menekült az Egyesült Államokban töltötte 1956 karácsonyát
• Medencében vettek revansot a magyar vizilabdázók a forradalom leveréséért 
• A karhatalmi egyenruhásokat is megbénította az 1956-os budapesti nőtüntetés résztvevőinek bátorsága
• Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila
• Gerillaharcot vívtak a mecseki láthatatlanok a szovjetek ellen
• Kádárék közönséges bűnözőknek igyekeztek beállítani az 1956-os forradalom résztvevőit
• Három napot kért Konyev marsall a magyar forradalom leverésére